A rendszerváltás bel- és külpolitikai feltételei, előzményei.

Az új politikai erık megszervezıdése és az állampárt válsága.

A politikai kiegyezés okai és módja.

A köztársaság kikiáltásának körülményei.

Az 1990-es választások eredményei, következményei.

A szociális piacgazdaság megteremtésének kísérlete.

 

F: ellenzéki mozgalmak, népfelkelés, Ellenzéki Kerekasztal, békés rendszerváltás, spontán privatizáció, többpártendszer, harmadik köztársaság, önkormányzatiság, kétharmados törvények, privatizáció, szociális piacgazdaság

N: Pozsgay Imre, Nyers Rezső, Grósz Károly, Németh Miklós, Antall József, Göncz Árpád

É: 1985, 1988, 1989. jún. 16., 1989. okt. 23., 1990. márc.

 

•         Gazdasági válság:

–        nem történt meg a gazdasági szerkezetváltás;

–        nagymértékű volt az ország eladósodottsága.

•         A SzU válsága:

–        Az elindított reformok kisugároztak a térségre, Magyarországon is bázist kaptak a reformerők.

•         Politikai válság:

–        az MSZMP-ben pozíciókhoz jutottak a reformerők;

–        aktivizálódtak az ellenzéki csoportok:

•         SZETA, Duna kör stb.,

•         1985 – az ellenzékiek ún. monori találkozója,

•         1987 – lakitelki találkozó;

–        1988 májusában Kádárt lemondatták főtitkári posztjáról, utódja Grósz Károly lett;

–        1988. novemberétől Németh Miklós lett a kormányfő;

–        sorra alakultak a politikai szervezetek: FIDESZ, Szabad Kezdeményezések Hálózata, MDF;

–        1989. jan. 28-án Pozsgay Imre államminiszter az 1956-os eseményeket népfelkelésnek értékelte.

 

•         1989:

–        febr. – Az MSZMP hivatalosan szakított az egypártrendszerrel.

–        márc. – Megszerveződött az EKA (Ellenzéki Kerekasztal)

–        jún. – Megkezdődtek a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások, amelyek valójában 3 oldalúak voltak (MSZMP; EKA; „harmadik oldal”: Hazafias Népfront, SZOT stb.).

•         Meghatározták a rendszerváltozás főbb teendőit: alkotmánymódosítás, politikai pártok működése, köztársasági elnök intézménye.

•         A megállapodást 1989. szept. 18-án kötötték meg.

–        jún. 16. – Nagy Imre és társainak újratemetése.

•         1990:

–        márc.–ápr. – Az első szabad országgyűlési választások, amelyeken 40 párt vett részt.

•         Győzött az MDF, amelynek vezetője, Antall József az FKGP-vel és a KDNP-vel koalíciós kormányt alakított.

•         A parlament által megválasztott köztársasági elnök Göncz Árpád (SZDSZ) lett.

•         1991: az utolsó szovjet csapatok is elhagyták az országot, ezzel helyreállt az ország szuverenitása.

 

•         Cél egy piaci viszonyokon alapuló, de állami beavatkozással tompító, a társadalom nagyobb hányadának jólétet biztosító berendezkedés kialakítása volt.

•         Adósság, gazdasági válság, hazai tőke hiánya, privatizáció: veszteségesen működő gyárakat, üzemeket bezártak ezek magánkézbe kerültek, tömegek váltak munkanélkülivé., létbizonytalanság.

•         Vesztesek és nyertesek.