A XVI–XVII. századi világkép újszerűségének felismerése és hatásainak megértése. A változó társadalom- és államkép jellemzőőnek felismerése, megértése.

A mindennapok lassú átalakulásának felismerése. Az átalakuló városi élet jellemzése.

Az európai régiók közötti különbségek felismerése.

A társadalmi szerződés gondolatának értelmezése, a korszak jelenségeihez történő kapcsolása.

F: heliocentrikus világkép, utópiák, társadalmi szerződés

N: Kopernikusz, Galilei Machiavelli, Locke

 

Csillagászat, térképészet mérföldkövei – felfedezések

Kopernikusz (1473-1543) lengyel csillagász: a Nap a világegyetem központja= heliocentrikus világkép (szemben a geocentrikus világképpel)

Galileo Galilei olasz (1564-1642): bizonyította Kopernikusz állítását (szabadesés, ingamozgás, bolygók mozgása) „ És mégis mozog a Föld!”

Isaac Newton (ájszek nyúton) (1643-1727) angol: általános tömegvonzás és a mechanika törvényeinek megalkotása.

 

Machiavelli (1469-1527): fejedelmi hatalom mindenhatósága. „ A cél szentesíti az eszközt”

Az ideális állam és társadalom megálmodói:

Morus Tamás: Seholnincs ország          utópiákkal =

Campanella: Napállam                        megvalósíthatatlan

Farncis Bacon: Új Atlantisz                álmokkal teli

Alkotások születtek még társadalmi szerződésekről .

John Locke (lak) az alkotmányos monarchiát állította példának.

 

•         Jogi különbségek helyébe vagyoniak léptek.

•         Növekedni kezdte a városok. –városi élet.

•         Könyvek, újságok, kávéházak száma nőtt.

•         Ritkán tisztálkodtak – éhínségek (kis jégkorszak), járványok pusztítottak.