41-42. Globális problémák
Tartalom
A globalizáció ellentmondásai.
Környezetkárosodás jellemzői és következményei.
Az Észak–Dél közötti ellentétek okai, megjelenési formái.
A terrorizmus problematikája.
A XX. századi népességrobbanás és következményei.
F: globalizáció, globális problémák, klímaváltozás, légszennyezés, ózonpajzs, „kistigrisek”, migráció, terrorizmus, népességrobbanás, élelmezési válság, éhínség, elöregedés, népességfogyás
Globális problémák
A tudományos-technikai forradalom, a világgazdaság kiépülése, az egész Földre kiterjedő azaz globális problémák sorozatát vonják maguk után.
Ezek összefüggnek a fenntartható fejlődés (ENSZ 1992 Rio de Janeiro) kérdésével: a jelen szükségleteit úgy kell kielégíteni, hogy ez ne veszélyeztesse az emberiség jövőjét.
A globális problémák megoldása csak az emberiség összefogásával, az államok együttműködésével lehetséges.
Kialakulásuk okai:
A népesség növekedése, a termelés bővülése, a fogyasztás jellegének alakulása a környezetre kedvezőtlen gazdasági és társadalmi folyamatokat erősített fel.
Technológiai kötöttségek
Fogyasztói társadalom és pazarlófogyasztás
Növekedési kényszer
- Túlnépesedés
- Háborúk
- Anyag és energiaválság
- Környezeti válság:
o üvegházhatás
o „ózonlyuk”
o savas eső
o fajok kipusztulása
o vizek elszennyeződése
1. Túlnépesedés
• Adatok:
- XX. Század eleje 1,5-2,5 milliárd
- 1987. 5 milliárd
- 2000. 6,1 milliárd
- 2025. 8,5 milliárd
- 2050. 11 milliárd
• A Föld kapacitása: 12 milliárd
• Megoldás:
- Harmonikus gazdasági és társadalmi fejlődés,
- Születésszabályozás
2. Háború
• A világ hadseregei a legnagyobb környezetszennyezők!
• A fegyverkezésre, haditechnikára fordított összeg a világon: 1300-1500 millió dollár
• Magyarországon a szovjet hadsereg után 1991-ben a környezeti kár becsült étéke: 60 milliárd forint
3. Anyag- és energiaválság
• Környezet szempontjából a gond: FOSSZILIS TÜZELŐANYAGOK alkalmazása az energiaellátásban.
• Megújuló energiaforrások kis százalékban jelennek meg.
• Magyarországon a megoszlás:
- Fosszilis tüzelőanyag 53,4%
- Atomerőmű 43%
- Megújuló energiaforrások 3,6%
Természeti erőforrások
• Fogyatkozó természeti erőforrások
– energiahordozók
– nyersanyagok
– erdők
• Egyre nagyobb környezeti terhelés
– külszíni bányászat
– légszennyezés
– vízszennyezés
– nukleáris szennyezés
Globális környezeti problémák
• Éghajlatváltozás
– gyorsuló felmelegedés
– elsivatagosodás
– szélsőségesebb időjárási helyzetek
• Vékonyodó ózonpajzs
• Erdőpusztítás (trópusi esőerdők, tajga fenyőerdői)
• Vízszennyezés (óceánok, tengerek, folyók, tavak)
• Talajpusztulás és szennyezés
• Élővilág pusztítása
• Veszélyes hulladékok
Nemzetközi összefogás
• Mérföldkövek a környezetvédelemben
– 1961 – WWF (Természetvédelmi Világalap) elődszervezetének létrejötte.
– 1968 – Római Klub: A világ neves tudósai, szakemberei vizsgálják az emberiség jövőjét érintő kérdéseket, előrejelzéseket szcenáriókat tesznek közzé.
– 1971 – Ramsari Egyezmény a vadvizekről.
– 1972 – Az ENSZ Környezetvédelmi Világkonferenciája Stockholmban.
– 1992 – Az ENSZ Környezet és Fejlődés konferenciája Rio de Janeiróban a fenntartható fejlődés kérdéseiről.
– 1998 – Kiotóban konferencia a gázkibocsátásról.
• Szervezetek
– Zöld pártok (az első Új-Zélandon 1972-ben), amelyek már sok országban tagjai a parlamenteknek.
– Greenpeace (1971): erőszakmentes, de látványos (médiaeseménynek számító) tiltakozó akciók világszerte.
Gazdagok és szegények
• Centrum: a fejlődés álvonalában álló területek, és ezektől gazdaságilag függőfejletlenebb zónák (Periféria).
• A centrum gazdagabb a periféria szegényebb, de fejlődése a centrumtól függ.
• Észak –Dél ellentét: É:európai, észak-amerikai és ausztráliai régió a világ jövedelmének négyötödével rendelkezik, uralja a világgazdaságot, míg Dél nyomorban él.
A gyarmati múlt öröksége
• Elmaradott gazdaság:
– a mezőgazdaság és a kitermelő ágazatok uralkodnak;
– fejletlen az infrastruktúra.
• Alacsony színvonalú az oktatás.
• Nemzetiségi, törzsi ellentétek (a múltban a gyarmatosítók elfojtották, tompították).
• Politikai zavarok:
– a demokratikus rendszerek nem működőképesek: gyakoriak a puccsok, a polgárháború;
– a diktatúrák tudtak/tudnak általában modernizálni
A népesség-robbanás és következményei
• Afrika és Ázsia országainak többsége a XX. század második felében élte/éli a népességrobbanás korát, amelynek következményei:
– tömeges szegénység, éhezés;
– jellemző a városba-áramlás, ahol nyomortelepeken élnek az emberek;
– jelentős a kivándorlás =migráció(politikai vagy gazdasági menekültként);
– a fejlesztés nehézségei:
• Az analfabétizmus, az oktatás gyenge színvonala és a szakemberhiány.
• Rossz egészségügyi körülmények, sok helyen az ivóvíz hiánya.
• A megfelelő infrastruktúra hiánya.
Jövedelemtermelő képesség és az eladósodás
• A fejlődő országok a világpiacon mint nyersanyag és élelmiszer exportőrök vannak jelen.
– Ezen áruk világpiaci ára tendenciaszerűen csökkent az utóbbi évtizedekben, illetve szélsőségesen ingadozhat (jó termésű – rossz termésű év).
• A fejlődő országok kénytelenek kölcsönöket felvenni, így lassan menthetetlenül eladósodnak.
Ország-csoportok
• A „harmadik világ” országai között vannak
– látványosan fejlődők:
• Közel-Kelet kőolajtermelő országai (Szaúd-Arábia, Kuvait stb.),
• Ázsia „kistigris” (vagy újonnan iparosodottnak nevezett) országai: pl. Dél-Korea, Tajvan;
– nagy emberi és gazdasági potenciállal rendelkező országok:
• India, Kína;
– felzárkózásra nem képes, tartósan stagnáló országok:
• Afrikában: Malawi, Etiópia stb.
Terrorizmus
• A terrorizmus az erőszak alkalmazásának, vagy az azzal való fenyegetésnek olyan stratégiája, melynek elsődleges célja félelem, zavar keltése és ennek révén meghatározott politikai eredmények elérése, vagy a hatalom megtartása.
• A terrorizmus a terror rendszeres alkalmazása, a félelem terjesztése erőszakos akciók által, különösen politikai célok elérése érdekében.
• A terrorista erőszakos cselekedetei révén félelmet keltő személy.
• A mai terrorizmus alapvetően etnikai-vallási és szeparatista indíttatású. Legjelentősebb, legveszélyesebb megjelenési formája a globalizálódó „iszlámista”, „dzsihádista” terrorizmus, amely egyfajta muszlim vallási fundamentalizmushoz kapcsolódik. (palesztin –zsidó háborúskodás). Legismertebb példa erre az Al-Kaida terrorszervezet által 2001. szeptember 11-én az Amerikai Egyesült Államok területén eltérített utasszállító repülőgépekkel végrehajtott támadássorozat. (Pentagon , World Trade Center –világkereskedelmi kp.)
• Híres terrorista szervezetek: IRA, az ETA, az al-Kaida
|