•1956. november 7. a Kádár-kormány letette az esküt à Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány (bár Nagy Imre nem mondott le a jugoszláv követség oltalmában van)

•’56-os magyarok külföldre szöknek a megtorlástól való félelmükben (jogosan)

•A forradalmat ellenforradalomnak minősítették.

•A társadalmi ellenállást a szovjet csapatokra, az új karhatalomra = Pufajkások (Kádár-huszárok) és a munkásőrségre támaszkodva törték le.

 

•         1956. dec. 5-én feloszlatták a munkástanácsokat.

•         1956. dec. 9-én kihirdették a statáriumot:

–        Megkezdődtek a letartóztatások.

–        Megteltek a börtönök és az újból felállított internálótáborok.

A perek

–        általában titkosak voltak;

–        fő cél a megtorlás és az elrettentés volt;

–        igyekeztek a főbb szereplőket besározni, a hazai és a külföldi „reakció”, „imperializmus” bérenceiként beállítani, összeesküvés-elméleteket gyártani.

•         A megtorlás korát az 1963. márc. 21-én életbe lépett általános amnesztia zárta le.

 

Áldozatok
Nagy Imre és társainak pere

–        Titkos perben halálra ítélték (1958. jún. 15.) Nagy Imrét, Maléter Pált, Gimes Miklóst.

–        Korábban a börtönben meghalt Losonczy Géza.

–        Szilágyi Józsefet már áprilisban felakasztották.

•         Kb. 300–400 személyt végeztek ki (utolsó kivégzés 1961-ben volt).

•         Kb. 16 000 embert zártak börtönbe (főleg munkásokat és diákokat).

•         A forradalom napjaiban a harcok során

–        elesett több mint 2500 ember,

–        megsebesült kb. 20 000.

•         Közel 200 000 ember emigrált az országból Ausztriába, majd onnan tovább más országokba.

 

A Kádár-rendszer jellege, jellemzői

Stabilizáció

•         A megtorlással párhuzamosan helyreállították a pártállami struktúrát:

–        az állampárt visszakapta a forradalom előtti szerepét;

–        az országgyűlés ismét eljelentéktelenedett, a választásokon szavazni csak a Hazafias Népfront listájára lehetett.

–        Elnyomó szerv: Belügyminisztérium (BM) Politikai Nyomozó Főosztálya.

–        1957. febr. 19-én létrehozták párthadseregként a Munkásőrséget.

–        A DISZ helyébe a Kommunista Ifjúsági Szövetség lépett (KISZ).

–        A munkavállalók „érdekeit” ismételten a SZOT képviselte.

•         Az irányítás

–        Az államot a párt, a pártot a Központi Bizottság (KB) irányította.

–        A legfontosabb és legszűkebb testület a Politikai Bizottság (PB) volt.

–        Az MSZMP, a KB és a PB vezetője Kádár János, az első titkár (1956–88) volt.

 

A Kádár-rendszer jellege, jellemzői

Konszolidáció (rendbetétel)

 

•         A kialakított régi-új rendszer jellemzői

–        Az MSZMP kétfrontos harcot hirdetett:

•         a dogmatizmus (sztálinista gyakorlat) ellen;

•         a revizionizmus (az állampárti gyakorlat bírálata) ellen.

–        A diktatúra „javított” változatának jellemzői:

•         a hatalom már nem igényelte, hogy a polgárok minden nap látványosan azonosuljanak a rendszerrel;

•         1962-től a korábbi „Aki nincs velünk az ellenünk van” elvet felváltotta az „Aki nincs ellenünk, az velünk van”;

•         a rendszer folyamatosan törekedett az életszínvonal növelésére;

•         paternalizmus: gondoskodó, a társadalmi jólétet, bizton-ságot növelő politika (Kádár a páter, azaz az atya, aki mindezt nyújtja a népnek).

•         Mezőgazdaság:

–        Eltörölték a beszolgáltatásokat, de újra kezdték a kollektivizálást.

•         3 szakaszban ment végbe (1959. eleje, 1959–60 tele, 1960–61 tele): meggyőzés kedvezményekkel és kényszerrel.

–        Kialakítottak szocialista állami mintagazdaságokat (pl. Bábolnán).

–        Megmaradt a háztáji gazdálkodás:

•         művelt földek 5–10%-án

•         a mezőgazdaság termelési értékének 20%-át adta!

•         Ipar (csökkentették a beruházások arányát)

–        Célok:

•         energiaprogram: szén- és kőolajbányászat növelése;

•         importhelyettesítő alapanyaggyártás;

•         az ipar korszerűsítése, szerkezetátalakítása.

–        Fokozódott a szovjet függőség: a SzU-ból olcsó nyersanyag érkezett, oda pedig nagy mennyiségű mezőgazdasági cikket és készterméket szállított az ország.