32. Demokratikus kísérlet és a kommunista diktatúra előkészítése Magyarországon
Tartalom
Magyarország szovjet megszállása és annak politikai következményei.
Az 1945-ös választások eredményei és következményei.
A gazdasági válság jellemzői és az újjáépítés eredményei.
F: népi demokrácia, proletárdiktatúra, földosztás, hiperinfláció, Gazdasági Főtanács
N: (Dálnoki) Miklós Béla, Tildy Zoltán, Rákosi Mátyás, Nagy Imre
É: 1945.szeptember,
Felszabadulás és megszállás
• 1944-45-ben a szovjet hadsereg megjelenésével nem csak a német megszállásnak és a nyilas uralomnak lett vége, de összeomlott a közigazgatás, a politikai, gazdasági és a társadalmi rendszer is.
• A megszállók célja a szovjet birodalom és ideológia kiterjesztése.
• Legfőbb hatalom a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB)
• A ploretárdiktatúrát hosszú demokratikusnak álcázott küzdelemben kívánták megvalósítani.
• A Moszkvából hazatérő kommunisták (Rákosi Mágyás, Gerő Ernő, Révai József, Nagy Imre) demokratikus kormányzat létrehozására kaptak utasítást. Demokratikus pártok jöttek létre: Független Kisgazdapárt (FKgP), Nemzeti Parasztpárt, Szociáldemokrata Párt, Polgári Demokrata Párt.
• 1944. december 2-án Szegeden öt ellenzéki párt megalapította a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot. Létrehozták az Ideiglenes Nemzetgyűlést, amely 1944. december 21-én ült össze a debreceni református kollégiumban. A Nemzetgyűlés – amelyben a kommunisták befolyása érvényesült – megválasztotta az Ideiglenes Nemzeti Kormányt. Élére Dálnoki Miklós Béla (miniszterelnök) tábornok került.
Az ideiglenes kormány intézkedései
• A kormány 1945 januárjában, Moszkvában aláírta a fegyverszüneti egyezményt. Ebben vállalta, hogy
- visszavonul az 1938 előtti határok mögé,
- beszünteti a szövetségesek ellen viselt háborút,
- hadat üzen Németországnak,
- fedezi a szovjet megszállás minden költségét, s
- jóvátételt fizet.
Az egyezmény végrehajtását a szovjet irányítású Szövetséges Ellenőrző Bizottság ellenőrizte.
• 1945. március 17-én a kormány kihirdette a földreformrendeletet.
• A mezőgazdaságból élők nagy többsége haszonélvezője volt a földreformnak. Átlagban 5 holdat kaptak az igénylők.
Az 1945-ös választás és koalíció
• Az 1945 nyarán elfogadott választójogi törvény által megvalósult az általános, egyenlő, titkos, nőkre is kiterjedő választójog.
• Az 1945. november 4-én megtartott parlamenti választáson a Független Kisgazdapárt a szavazatok több mint 57 %-ával abszolút többséget szerzett.
• A SZEB elnöke, Vorosilov marsall ragaszkodott a koalíciós kormányzás fennmaradásához. A miniszterelnök Tildy Zoltán lett.
• Koalíciós kormányában a kulcspozíciókat a belügyet és a hadügyet kommunisták töltötték be.
Újjáépítés és államosítás
• A háborús pusztítások, a szovjet megszállás és a jóvátételi kötelezettségek következtében Magyarország gazdasága katasztrofális helyzetbe került:
• A pengő teljesen elértéktelenedett a világtörténelem legnagyobb mértékű inflációja során.
• 1946. augusztus 1-jén bevezették az új pénzt, a forintot. Ezzel megfékezték az inflációt.
• Az újjáépítés gyorsan haladt: romeltakarítás, hidak helyreállítása, gépjárműállomány növekedése, mozdonyok üzembe helyezése.
• Egyre szélesebb körű államosítás.
|