7. Trianon
Tartalom
A békeszerződés aláírásának körülményei.
A vesztes Magyarország területi, etnikai és gazdasági veszteségei.
F: etnikai és történeti elv, népszavazás, revízió, irredentizmus
É: 1920. június 4.
T: Trianon, területi változások, Sopron
A békeszerződés aláírása
A világháború lezárultával az Osztrák-Magyar Monarchia darabjaira hullott.
Nemzetállamok alakultak a területén
A magyar békedelegációt gróf Apponyi Albert vezette, s tagja volt gróf Bethlen István és gróf Teleki Pál is.
1920. január 7-én érkezik a delegáció a francia fővárosba: a vitatott területekről népszavazást szerettek volna (Wilson elnök által meghirdetett nemzeti önrendelkezési elv)
A békekonferencia Legfelsőbb Tanácsa a magyar ellenjavaslatok egyetlen pontját sem fogadta el. (csak később: 1921. dec. soproni népszavazás; a „leghűségesebb város”)
1920. május 6-án a szerződést véglegesnek nyilvánították
Gróf Apponyi Albert visszaadta a megbízatását, mivel nem sikerült változtatásokat elérni
A szerződés első része: a Népszövetség alapokmányát tartalmazza
A második része: rögzíti Magyarország új határait
Több, mint 3,2 millió magyar került az utódállamokba
Színmagyar településeket is elcsatoltak
A magyar katonaság létszámának korlátozása (35 ezer fő)
Jóvátétel fizetése: 200 millió aranykorona
A térség népei közötti szembenállás fokozódik
A béke gazdasági hatásai
Évszázados kapcsolatokat szakított szét a béke
Az ország nyersanyagforrásokat veszített el (fa, szén, vasérc stb.), ugyanakkor ipari kapacitásai maradtak kihasználatlanul
Emiatt kedvezőtlenné vált a magyar településhálózat fejlődése
Vasút: jelentős rész az utódállamokhoz
Vízgazdálkodás, árvízvédelem problémája
Az egységes birodalmi piac szétesése (az új államokra is kedvezőtlenül hatott)
Az utódállamok az újonnan megszerzett területek rovására fejlesztették törzsterületüket
A trianoni békeszerződés hatása a közlekedési hálózatra
Katonai előírások
A békediktátum alkalmatlanná kívánta tenni az országot a katonai visszavágásra
Általános hadkötelezettség megtiltása
A toborzott hadsereg létszáma max. 35 000 fő lehetett
Modern fegyvernemek rendszerben tartásának megtiltása
A szomszédok fegyverkezése többszörösen is felülmúlta Magyarország haderejét
Revízió
Magyarországon egyetlen politikai erő sem fogadta el a békét
A kormányzat támogatta ezeket a szervezkedéseket
A revízió módját és mértékét illetően már nem volt egység.
Nyilvánosságot elsősorban a békés revízió gondolata kapott
Beszédekben, kiáltványokban, plakátokon többféle revíziós gondolat jelent meg:
Igazságtalanságok korrigálása
Magyarlakta területek visszacsatolása
Az utódállamok etnikai összetétele
Elcsatolt területek
Romániáé: Erdély, Tiszántúl K-i fele, Bánát K-i fele
Szerb-Horvát-Szlovén Királyságé: Horvátország, Szlavónia, Bánát Ny-i része, Bácska
Ausztriáé: Burgenland
Csehszlovákiának: Felvidék, Kárpátalja
|