5. A polgári demokrácia bukása és a Tanácsköztársaság
Tartalom
A kommunisták szerepének, jellemzőinek felismerése a belpolitikai küzdelmekben.
A Tanácsköztársaság létrejöttének bel- és külpolitikai körülményei, a proletárdiktatúra működésének, jellemzőinek megértése.
F: Kommunisták Magyarországi Pártja, Vix-jegyzék, Forradalmi Kormányzótanács, terror
N: Kun Béla, Stromfeld Aurél
É: 1919. március 21., 1919. augusztus 1.
T: Felvidék, Erdély
A KMP megalakulása
- Kommunisták magyarországi pártja (1918. nov. 24.)
- Oroszországból hazatérő hadifoglyok kis bolsevik csoportja+baloldali szociáldemokraták
- Vezetőjük: Kun Béla
- Céljuk: a proletárdiktatúra bevezetése
- Szovjet típusú rendszer bevezetése a problémák orvoslására
- Kormány eredménytelen külpolitikája >> bolsevik diktatúra az egyedüli megoldás
- Kormány nem erősítette meg a karhatalmat
- KMP akciói egyre erőszakosabbá váltak >> Berinkey Dénes miniszterelnök kemény fellépése: bezárták a párt irodáit, betiltották a Vörös Újságot, letartóztattak félszáz kommunista vezetőt-az akció nem bénította meg a pártot
A KMP hatalomra jutása
- Vix-jegyzék- antant újabb területi követelése: magyarlakta területek (Nagyvárad, Debrecen, Gyula, Szeged) kiürítését követelték
- Károlyi elfogadhatatlannak tartotta a jegyzéket
- Szociáldemokrata kormányt nevezett ki-széles tömegtámogatást élveztek
- Szociáldemokraták Károlyi tudta nélkül kiegyeztek a KMP vezetőivel-a két párt kommunista programban egyesült (Magyarországi Szocialista Párt) új kormány: proletárdiktatúra bevezetése
Tanácsköztársaság Magyarországon
- Az ország falragaszokról értesült, hogy megalakult a Magyarországi Tanácsköztársaság
- Végrehajtó hatalom: Forradalmi Kormányzótanács- népbiztosok
- Külügyi népbiztos: Kun Béla- hatalom az ő kezében összpontosult
- Tanácsok Országos Gyűlése: végrehajtói hatalom felügyelete, mint törvényhozó hatalom- jogköre, ülésezési rendje nem tette lehetővé
- Tanácsok és direktóriumok: önkormányzatok feladatait vették át, törvényhozó és végrehajtó hatalom nem vált külön
- Vörös Őrség: karhatalmi feladatok
- 20 munkásnál többet foglalkoztató ipari üzemek, kereskedelem, közép-és nagybirtokok államosítása
- Parasztok nem kaptak földet >> korábbi birtokokat szövetkezetekké alakították át
- Nem tudták megvalósítani ígéreteiket >> munkásréteg támogatása megcsappant
- Parasztlázadások, fegyveres ellenállás – Vörös Őrség véres terrort alkalmazva verte le
- Kun Béláék visszautasították a Vix-jegyzéket- vállalták az ellenállást
- Románok előretörtek a Tiszáig, csehek elfoglalták Miskolcot- foglalásaikat végleges határként ismertessék el
- Vöröshadsereg (100 ezer fő)
- Régi tisztek: Stromfeld Aurél, Landler Jenő
- Visszafoglalták a csehektől a Felvidék keleti és középső részét (1919. máj-jún.)
- Párizsi békekonferencia felvette Magyarországgal a kapcsolatot
- Clemenceau távirata (1919. jún. 13.): a visszafoglalt észak-magyarországi területek kiürítése fejében a konferencia eléri a románoknál a Tiszántúl kiürítését. Ez közvetve a Tanácsköztársaság elismerését jelentette volna
- Tanácsköztársaság elfogadta
- A magyar társadalom számára a döntés elfogadhatatlan volt
- Proletárdiktatúra elvesztette társadalmi támogatottságát
- Katonák tömegesen hagyták el a zászlókat
- Románok nem vonultak ki a Tiszántúlról
- Kormányzótanács a hadsereg maradványaival támadást indított a Tiszánál >> összeomlott
- A Kormányzótanács lemondott (1919. aug.1.)- kommunista vezetők Bécsbe menekültek
|