4. Magyarország a világháborúban
Tartalom
A háborús veszteségek és a hátország politikai hangulatváltozásainak háttere. Az őszirózsás forradalom kirobbanása politikai körülményeinek feldolgozása.
A Károlyi-kormány bel- és külpolitikai elszigetelődésének jellemzői, okai.
F: jegyrendszer, Magyar Nemzeti Tanács, őszirózsás forradalom, pacifizmus, földosztás
N: IV. Károly, Károlyi Mihály, Jászi Oszkár
É: 1914. július 28., 1918. október 30–31., 1918. november 3.
a. A Háborúban
Kezdetben kitörő lelkesedéssel fogadták a háborút. A későbbi nélkülözések hatására a közhangulat gyorsan megváltozott. Monarchia 8 milliós seregéből közel a felét magyarok alkották. Hatalmas ember veszteségek a fronton (Gorlice, Doberdo, Isonzo, Piave).
Rohamosan romlottak az életkörülmények (jegyrendszer).
Sztrájkhullám az országban a rossz körülmények és az előrelátható vereség miatt.
1916-ban a pártok háborúellenes közleményt adnak ki.
Gróf Károlyi Mihály baloldali programmal töltötte meg politikáját. (földkérdés, választójog)
b. A birodalom szétesése
A nyilvánvaló vereség tudatában IV. Károly békét kért és a birodalom újraszervezését föderalisztikus alapokon. A nemzetiségiek ettől viszont jóval többet akartak. Törekedtek az új államok kialakítására. A hatalom félve a forradalom kirobbanásától átengedte a nemzeti alapon létrejövő nemzeti tanácsoknak.
Magyarországon október 24-én megalakult a Magyar Nemzeti Tanács, a Károly vezette Függetlenségi és 48-as Párt, Jászi Oszkár vezetése alatt álló Országos Radikális Párt és a szociáldemokraták részvételével.
c. Őszirózsás forradalom
1918 őszére Budapest éhezett. Földet és megélhetést követeltek és új vezetést a háborút elvesztő helyett.
Nemzeti Tanács a problémák orvoslását a választójog kiterjesztésében, földosztás, nemzetiségieknek tett jelentős engedmény.
Októberben tüntető tömeg indult a Várba, hogy kierőszakolják Károlyi kinevezését. A rendőrség azonban a tömegbe lőtt. Másnap az egész budapesti munkásság sztrájkba lépett. Október 30-án a tömeg ismét a Várba ment, de ekkor egyetlen puskalövés nélkül elfoglalták a Várt és több pontját a fővárosnak. Reggelre győzőt a forradalom. Az uralkodó nevében József főherceg kinevezet Károlyit miniszterelnöknek.
d. Károlyi kormány belpolitikája
Politikai erők döntő többsége felsorakozott az új kormány mellé.
Első intézkedéseik: független köztársaság kikiáltása, polgári szabadságjogok.
Az ellátási problémákat nem tudták megoldani. Élelem és fűtőanyag hiány országosan.
Földosztás segített volna, de kormánynak nem maradt elég ereje a végrehajtáshoz.
e. Külpolitikai kudarc
Az új kormány megörökölte a háborús vereséget és annak minden kudarcát. Területi egység fenntartása érdekében széleskörű autonómiát kínáltak. De a nemzetiségi vezetők el akartak szakadni az országtól.
Károlyi bízott abban, hogy pacifista és következetesen demokratikus politikája révén kedvezőbb elbánásban részesülhetnek. Azonban az antant egy erős, a bolsevizmust feltartóztatni képes államok létrejöttét tartottak fontosnak.
Az ország területén jelentős számú külföldi csapatok tartózkodtak, folyamatosan újabb területek szálltak megàvédelem megszervezése.
A külpolitikai kudarcok aláásták Károlyi tekintélyét. | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
