Az I. Világháborút követő béketárgyalások
Tartalom:
A wilsoni elvek érvényesülésének lehetőségei és kudarcának okai.
A francia–angol nagyhatalmi politikai célok, és az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásának összefüggései.
A párizsi békerendszer ellentmondásainak felismerése, a kisebbségvédelem szükségességének okai.
F:, wilsoni elvek, Nemzetek Szövetsége, kisebbségvédelem
N: Wilson, Clemenceau, Lloyd George, T. Masaryk, E. Beneą, Kemál pasa
É: 1919. január 18.
T: Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, Románia, Ausztria
a. Propaganda és békekísérletek
A hadviselő felek közül mindenki a saját érdekeit követte. 1915-től több kísérlet az elhúzódó háború lezárására.
Wilson amerikai elnök 14 pontból álló békejavaslattal állt elő. Javaslatait senki nem fogadta el, később a központi hatalmak a wilsoni elvekre próbáltak építeni, de a győztesek természetesen ezt nem fogadták el.
b. Nemzetiségi törekvések a Monarchiában
Bizonyos államok a Monarchia nélkül képzelték el jövőjüket (románok, szerbek), míg más államok nagyobb önállóság mellett a birodalmon belül maradtak volna.
A Monarchia háborús veresége miatt felerősödtek az elszakadási törekvések. Több nemzetiségi politikus is emigrált és folyamatos propagandát folytattak a Monarchia ellen.
d. A modern Törökország
Oszmán birodalommal kötött békében a győztesek hatalmi érdekeiket jelenítették meg. Az arab területeket francia és brit protektorátus (védnökség) alá helyezték. Jelentős területeket akartak adni a görögöknek és az olaszoknak.
A török szultánnal szemben a katonatisztek felkelés robbantottak ki és kikiáltották a köztársaságot. Kemál pasa modernizálta az országot és fegyverrel szállt szembe antant csapatokkal szembe.
A nyugati hatalmak nem tudtak jelentős erőt bevetni. Az olaszok meghátráltak, míg a görögök véres harcokban maradtak alul. Az 1923-as Lausanne béke után milliók vándoroltak el otthonaikból.
e. Kisebbségvédelem
A Párizs-környéki békék kisebbségvédelmi intézkedések bevezetésére kényszeríttették az új területekkel gyarapodó államokat. Részben Wilson elnök nyomására és részben, azért mert szembesültek azzal, hogy a nemzetiségiek elnyomása nem szűnt meg. Rendelkezések tiltották a megkülönböztetést, szabad nyelvhasználat.
1919. jan. 18-án nyitják meg Párizsban (Versailles)
- először konferenciának terveztékàveszteseket nem hívták meg
- Anglia- Lloyd George min. eln. (1916-22)
- USA- Wilson (1913-21)
- Fro. - Clemanceau (1917-20)
- +Olaszo. – Orlando(1911-19)
- + Japán
Németország:
1919. jún. 28-án írják alá a békeszerződést Versaillesban
francia reváns már 1871 óta
túlzott megtorlás hátrányai:
- német revans
- Anglia és az USA nem fogja támogatni gazdasági összefonódások miatt
àElzász, Lotaringia Fro-é
àSaar-vidék: 15 év múlva legyen róla népszavazás, addig az ottani szénbányákat a franciák használják; a népszavazáson No-é lesz
àRajna partjai demilitarizált övezetek lesznek, de 15 évre megszállja az antant
àNo. elveszti tengerentúli gyarmatait; Anglia és Fro. osztozik rajta
àMemel Litvániáé
àK-Poroszo. No-é marad, Ny-Poroszo. Lo-é lesz? “lengyel korridor”; No. törekedni fog a területek egyesítésére
àjóvátétel fizetése; az összeg egyelőre nincs maghatározva, 1924-ben és 1929-ben pénzügyi konferencia, 1929-ben döntés›eszerint 1988-ig kellett volna fizetniük
àa hadsereg létszámát 100000 főben maximálták
àAnschluβ tilalma
Lengyelország:
à150 év után független (1772), de először elégedetlen
àNy-Poroszo-t megkapta
àGdansk szabad város
àPoznan egy része Lo-é
àGalíciát megkapja a Habsburg Bir-tól
àorosz-Lo-t visszakapja Oroszo-tól
àTeschen:Csehszlovákia és Lo. osztozik rajta
àa határokat a Curson-vonal alapján húzták meg: etnikai határ az oroszok és a lengyelek között; a lengyelek az 1772-es határokat szeretnék?bekapcsolódnak az intervencióba
1921: rigai béke: Lo-é Ukrajna egy része és Belorusszia
Habsburg Birodalom:
felbomlik
utódállamok:
- àCsehszlovákia
- àSzerb-Horvát-Szlovén Királyság (1929-től Jugoszlávia)
- àAusztria
- àMagyarország
sok kicsi soknemzetiségű ország, megmaradnak a nemzetiségi problémák
Ausztria:
1919. szeptemberében Saint Germainban írják alá a békeszerződést
àD-Tirol, Trieszt, Isztria Olaszo-é
àGalícia Lo-é
àhadsereg korlátozása
àAnschlub tilalma
Bulgária:
1919. novemberben Neuillyben írják alá a békeszerződést
àa második balkáni háborúhoz képest még 5%-kal csökken a területe
àjóvátétel fizetése
àhadsereg korlátozása
Törökország:
1920. augusztusában írják alá a békeszerződést Sevresben
àidegen etnikumú területek elvesztése: Szíria, Palesztína, Mezopotámia
¯ ¯
Fro-é Angliához mandátumként
àtörök lakta területek egy részét is el akarták venni?felkelés Chemal pasa vezetésével, így 1923-ban ezt megváltoztatják
Olaszország:
àmegkapja D-Tirolt, Isztriát, Triesztet
szerette volna még Albániát, Dalmáciát és D-Anatóliát
elégedetlen?1927-ben szövetséget köt Magyaro.-gal
Magyarország:
1920. június 4.-én írják alá a békeszerződést Trianonbanàa terület és lakosság 2/3-a veszett el
1921-22: washingtoni konferencia
négyhatalmi-, öthatalmi-, kilenchatalmi szerződés; főleg az USA érdekeit szolgálják
-USA érje utol a többieket fegyverkezésben
-Kína- nyitott kapuk elve
-status quo a Csendes-óceánra
Az USA nem ratifikálta a párizsi békét, Anglia nem vállalta a felelősséget. | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
