41. Újabb boldog békeidők Magyarországon
Tartalom
A boldog békeidők fogalmának értelmezése a magyar történelemben.
A modernizáció életmód átalakító szerepének feltárása.
Az életmódváltás társadalmi és regionális sajátosságainak elemzése.
A korszak művelődéstörténetének áttekintése.
F: millennium, eklektika, szecesszió
N: Lechner Ödön, Kós Károly, Herceg Ferenc, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Lehár Ferenc, Huszka Jenő, Kálmán Imre
É: 1896
Életfeltételek
• Javult az élelmezés: több hús, zöldség, gyümölcs.
• Jellemző magyaros ételek: gulyás, pörkölt
• Elterjedt a sör
• Lakáskörülmények: alapterület, és komfort lassú növekedése
• Higiéniai és egészségügyi viszonyok fejlődése.
• Fertőző népbetegség a tüdőbaj.
Szabadidő
• 8 óra munka, vasárnapi szabadnap
• Színház, mozi, testedzés, futball, kávéház, operett (Hruszka Jenő), magyar nóta, cigányzenekarok.
• Utazás – idegenforgalom megjelenése
Művelődés, művészetek
• Analfabetizmus felszámolása
• Könyv és lapkiadás
• Irodalmi folyóirat: Nyugat megjelenése
• Ifjúsági irodalom: Egri csillagok, Pál utcai fiúk
• Mesekönyvek
• Népzene gyűjtése és feldolgozása: Bartók Béla, Kodály Zoltán
• Építkezések:
- történelmi stílusokat ötvöző EKLEKTIKA
- SZECESSZIÓ: keleties és magyar népi motívumok ötvözése (Lechner Önön, Kós Károly)
A Földtani Intézet épülete Budapesten (szecesszió)- ábra
Az egykori Pénzügyminisztérium palotája a budai várban- ábra
|