39. Magyar társadalom a dualizmus korában
Tartalom
A torlódó társadalom fogalmának megértése.
Az agrár- és az ipari társadalom sajátosságainak feltárása
és összevetése.
A parasztkérdés gazdasági és politikai vonatkozásainak
feltárása.
A kialakuló munkásság összetételének, fejlődésének és súlyának a feltárása.
F: torlódó társadalom, hitbizomány, úri középosztály, dzsentri, kispolgárság, nagypolgárság, agrárproletár, cseléd, kubikos
Torlódó társadalom
nMagyarország társadalmi szerkezete
A dualizmus korának társadalma- ábra
Mo.: a torlódott társadalom
nNem bomlott fel a feudális társadalom
nEgymás mellett élt a régi, rendi jegyeket tükröző mezőgazdasági és az új ipari, tőkésjellegű társadalom.
» széles paraszti réteg és emellett megjelenik a gyorsan növekvő munkásság is
nÉles társadalmi ellentétek jelennek meg a csoportok között
nA szűk vezetőréteg hajlamos a tekintélyelvű, önkényuralmi kormányzásra
nA politikai pártok instabilak, válságok során gyorsan változnak
nA munkásság forradalmi úton is elképzelhetőnek tartja a változtatást
Nagybirtokosok
nKb. 2000 család, 1000 holdnál nagyobb birtokkal
nAz összes föld kb. 1/3-a az övék
nZárt, elkülönülő világ, mindenki őket utánozza, be akar kerülni a körükbe
nUtazgatnak, kaszinóznak, szórakoznak szabadidejük eltöltésére
nDe nagyon komoly nyelvismeret és viselkedéskultúra jellemzi őket
A nagybirtokosok
nA földbirtokosság rétegződése
Birtokos arisztokrácia
nRókavadászat a gödöllői kastély környékén ( az uralkodó családdal)
nA fóti Károlyi kastély ( lent)
Dzsentri
nJómódú középbirtokosok (kb. 200-1000 holdas birtokok)
nA réteg egyre gyengébb lett: fokozatosan elvesztette birtokállományát
nEzzel párhuzamosan az állami és megyei adminisztrációs tisztségeket töltötték be
nFenntartották az úri külsőségeket, de anyagi helyzetük ezt nem tette lehetővé
nUgyanakkor kulturált, világfi viselkedés, anekdotázó, könnyed humor jellemezte őket
A dzsentri- ábra
A magyar nemes egykor és most- ábra
Parasztság, cselédek
A parasztság nem egységes réteg
nGazdagparaszt: 50-200 hold
nKözépparaszt: 11-40 hold
nSzegényparaszt: 3-11 hold: kénytelen bérmunkát is vállalni
nZsellér: csak minimális jövedelme van, bérmunkásként tengődik
nJellemző az egykézés és a rokonok közötti házasság, hogy a birtok egyben maradjon
Paraszti sorsok
nEcseri módos parasztgazda és családja
nMunkára várva- festmény (Panem!),törpebirtokosok, agrárproletárok
nKivándorlók Amerikába
Nagypolgárság:
nSzűk réteg, de gazdaságilag egyre befolyásosabb
nJelentős részük zsidó származású
nElzárkóztak a társadalomtól
nDe jó kapcsolatuk van az arisztokráciával
nBoldogan asszimilálódtak a magyarokhoz
nPl. Weiss Manfréd, Ganz Ábrahám
nA budafoki Törley kastély ( pezsgőgyáros)
nA Dreher család martonvásári kastélya
A nagypolgárság- ábra
Gyárak, kívül-belül- ábra
Úri középosztály
nA magyar dzsentri, a német és zsidó polgárság, az értelmiség együttes csoportja
nAzok, akik párbajképesek, érettségizettek
Polgári középosztály
nIzraelita vallású család Kaposvárott
nPolgári középosztályhoz tartozó család (balra)
nKávéházi élet a századfordulón (lent)
Kispolgárság
nTisztes életet élő, kétkezi munkások, tisztviselők, rendőrök, postások, vasutasok, szakmunkások, mesterek
nKisvárosi szabómester és családja
Városi munkásság – a „munkásarisztokrácia”
nSzakmunkások- a Ganz-gyár géplakatosai
Városi proletárok, segédmunkások
nA magas lakbérek ellen tiltakozó bérlakók
nSzoba-konyhás munkáslakás
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
