A dualizmus pártviszonyainak jellemzése, a pártok alapelveinek és jellemzőinek feltárása.

Tisza Kálmán miniszterelnökségének értékelése.

Az állam modernizációs szerepének feltárása.

Az állami gazdaságpolitika gazdasági és ideológiai okainak megértése.

 

F: kormánypárt, közjogi kérdés, obstrukció, csendőrség, népoktatás, véderővita, állami anyakönyvezés, infrastruktúra, kubikos

N: Tisza Kálmán, Baross Gábor, Wekerle Sándor

É: 1875–1890, 1894–1895

 

 

•központi kérdés a közjogi vita → az ország és (Habsburgok) Ausztria közötti viszony elemzése

•A kiegyezést elfogadó kormánypárt állt szemben a kiegyezést elutasító ellenzékkel

•A parasztkérdéssel nem lehetett foglalkozni

•A kialakuló munkásság azonban létrehozhatta az Általános Munkásegyletet (1868)

 

A dualizmus pártviszonyai 1867-től 1890-ig- ábra

 

Tisza Kálmán, a „GENERÁLIS” miniszterelnöksége (1875-1890)

 

•Az 1873-as gazdasági válság után lesz miniszterelnök az addigi ellenzéki politikus

•Közigazgatási reformok (megyerendszer átalakítás)

•Nyugalmat teremtett az országban: biztosította a kormánypárti többséget a választásokon

•Kiépítette a rendőrséget, csendőrséget

•Egészségügyi ellátás kiépítése

•Postaszolgáltatás

•Az állami hivatalnokréteget erősítette: a földjüket elvesztett dzsentri rétegéből

•Jellemző volt a kapcsolati tőke felhasználása a karrier érdekében (vasútépítések, kártyapartik stb.)

 

A dualizmus pártviszonyai 1890-től 1914-ig- ábra

 

 

•Polgári házasság és anyakönyvezetés bevezetése komoly kultúrharc során az egyházak ellenkezése ellenére

1895 - kötelező állami anyakönyvvezetés és polgári házasság beiktatása

 

 

•Tisza Kálmán időszaka az ipari forradalom kora itt

•Több ezer km hosszú új gátrendszer létrehozása

•gabonatermelés és malomipar világszínvonalú fejlesztése

•» a közös vámterület biztos piacot biztosított (cséplőgépek, új földterületek művelése)

•vasútfejlesztés: létrejön egy európai szintű vasúthálózat

Árvízmentesítés és folyamszabályozás a XIX. századi Magyarországon- ábra

A magyar gazdaság a dualizmus korában- ábra

 

 

•banki és hitelrendszer megszervezése

•infrastruktúra kiépítése (hajózás, út-, vasúthálózat)

•mezőgazdasági termelés korszerűsítése

•állami iparpártolás, hazai piac

•városépítés, városfejlesztés

1878 Osztrák-Magyar Bank (jegybank)

                        + osztrák-magyar kereskedelmi szerződés

1873 Buda-Pest létrejötte (1892 Budapest név)

 

A vasút szerepe a XIX. századi gazdaságban- ábra

1886. Baross Gábor közlekedésügyi miniszter » MÁV (Magyar Államvasutak)- ábra

A magyar vasúthálózat fejlődése a kezdettől 1914-ig- ábra

 

 

•Állami támogatással fejlesztik az ipart: gőzgépek elterjednek, vaskohászati centrumok kialakítása

            → a legmodernebb technikát terjesztik el

•A fejlesztéseket hitelből finanszírozták: jelentős többletköltséget jelentett, hogy az osztrákok közvetítésével jutott el hozzánk

•1880-1900 között: 377 millióról 1703 millióra nőtt a bankok tőkeereje

 

 

•Nehézipar – vaskohászat (vasipar), bányászat és acéltermelés

            oka: a közlekedés (infrastruktúra fejlődése)

            - Ózd, Miskolc (Diósgyőr), Salgótarján

            - Ganz Gépgyár, Óbudai Hajógyár, MÁVAG

            - Weiss Manfréd csepeli gépgyára

•Élelmiszeripar – malomipar (cukor és szesz)

            - Mechwart András kéregöntésű hengerszék

 

A dualizmus korának társadalma- ábra