34. ÚT A KIEGYEZÉSHEZ (1859-1867)
Tartalom
Az újabszolutizmus kudarcának elemzése (kül- és belpolitikai okok).
Az 1861-es országgyűlés pártjainak megismerése, programjaik összevetése.
A kiegyezés kül- és belpolitikai, valamint gazdasági okainak feltárása.
A dualista rendszer felépítésének elemzése.
F: föderális, felirat, határozat, kiegyezés, dualizmus, közös ügyek, kvóta, delegáció, előszentesítési jog
N: Teleki László, Andrássy Gyula
É: 1860, 1861, 1865,1867
1859: az olasz kudarc és hatása
» Ferenc József kénytelen levonni következtetést:
•a magyarok
•a külső vereség
•a pénzügyi csőd miatt
•változtatni kell, nem maradhat az abszolutizmus
•Menesztette Bachot és a konzervatív arisztokrácia felé nyitott. Az ő elképezésük jelenik meg az októberi diplomában (Vezetőjük Apponyi György)
Az Októberi Diploma kezdőlapja (1860. X. 20.)- ábra
1860: októberi diploma
» konzervatív alkotmánytervezet
•uralkodó vezeti az országot, de tartományi és államtanács közreműködik a döntésekben
•összbirodalmi szempontok vezetik
•de helyreállítja Mo. 48-as határait és az országgyűlés jogkörét
•külügy, hadügy királyi jog lenne
•cél az 1847-es helyzet rekonstruálása
•magyar reakció: teljes elutasítás (‘48-hoz ragaszkodnak)
1861: Februári Pátens
•Az „októberi diploma” kiegészítése
•Erősítette a birodalmi központosítást.
•A tanácsadó testület helyett összbirodalmi gyűlés jelenik meg (összetételét megadja), melynek van alkotmányos joga (343/85) Mo. tartományként vett volna részt.
•helyreállította a Magyar Kancellária és a Helytartótanács hivatalait
•Magyarországon összehívja az országgyűlést, ami elutasítja a tervezetet
A Habsburg Birodalom felépítése a februári pátens alapján- ábra
Az 1861-es országgyűlés megnyitása- ábra
1861: Mo. dilemmája
•Az elutasítás módozata kérdéses
•Deák: Feliratban
•Teleki László: Határozatban
•Felirat: elvileg itt elismerik, hogy Ferenc József király
•Határozat: a 48-as OGY legitim, Ferenc József nem király
•155:152: győz a felirati, Ferenc József mégis feloszlatja az országgyűlést
„Forradalom és kiegyezés válaszútján”
•A döntő szavazás előtt Teleki öngyilkos lesz (1861. V. 8.)
•A Határozati Párt „önleszavazási akciója” – Tisza Kálmán* (1861. VI. 5. = 155:152)
Okai:
okülpolitikai nehézségek
ohorvátok, nemzetiségi mozgalmak (Erdély, Karlóca,* Turócszentmárton*): területi autonómia (pl. hornouhorské slovenské okolie)
•Deák: „Ha kell, tűrni fog a nemzet...”*
Teleki László gróf (1811-1861)- portré
Anton SCHMERLING lovag (1805-1893)- portré
Átmeneti korszak, provizórium 1861-65, Liberális centralista fordulat
•Anton Schmerling lovag* és a Februári Pátens
(1861. II. 26.)
•formailag kiegészíti, valójában megváltoztatja az Októberi Diplomát
•A hatalmat a Landtagoktól a Reichsratba és a birodalmi kormányba helyezi át
•előnye: alkotmányos és mérsékelten liberális jellegű berendezkedés, a liberálisok (főleg a németek) támogatják
•hátránya: nincs tekintettel a nemzeti önállósági igényekre, főleg a magyarok ellenállására
A Schmerling-féle „provizórium” (1861-1865)
•Schmerling: „Wir können warten.”
•Ideiglenes abszolutizmus Magyarországon, alkotmányosság Ausztriában
•Schmerling német politikája: a frankfurti kudarc (1863): előtérbe kerül a német kérdés
•Bismarck konzervatív, alkotmány-ellenes oroszbarát rezsimje
Áttörés a magyar liberálisoknál
•Augusz Antal* és Danielik János* közvetít az udvar és Deák között à a „Húsvéti cikk”
•Pesti Napló, 1865. IV. 16.
•lényege: három fő feltétel
1. a Habsburg-birodalom biztonsága a legfőbb cél Magyarország számára
2. az 1848-as magyar alkotmány lehetőség szerinti teljes visszaállítása
3. alkotmányosság Ausztriában is
Sadowa következményei
•Bismarck* és I. Vilmos* vitája a győzelem kihasználásáról
•Bismarck célja egy német – magyar dominanciájú, ezért Oroszország ellen felhasználható Habsburg-birodalom
•Ferenc József újabb engedményekre kényszerül
•Három lehetőség: centralista (német), föderalista (szláv) vagy dualista (magyar) orientáció
•A birodalom helyzete csak a dualista megoldást teszi lehetővé, éppen a nagynémet nacionalizmus miatt
•A magyarok lojálisak maradnak, Deák nem kér többet, mint a háború előtt, mert hosszú távú megoldást akar
A kiegyezéshez vezető út- ábra
Az Andrássy-kormány eskütétele- ábra
A kiegyezés megalkotása (2.)
•Előszentesítési jog (1867. III. 17.): a magyar törvényjavaslatokat mielőtt az ogy. Elé terjesztik, jóvá kell hagyni az uralkodóval.
•A képviselőház az általános vita után elfogadja a közösügyi javaslatot (III. 30., 257:117)
•A képviselőház a részletes vita után is elfogadja a közösügyi javaslatot (V. 29., 209:89)
•Ferenc József és Erzsébet* megkoronázása (VI. 8.)*
•Ferenc József szentesíti az 1867:XII. tc.-t (VII. 28.)
•A Reichsrat is elfogadja a kiegyezést (XI. 21.)
•Ferenc József szentesíti az új osztrák alkotmányt (XII. 21.)
•Ferenc József szentesíti a gazdasági kiegyezésről szóló törvénycikkeket (XII. 27.)
I. Ferenc József koronázása (Buda, 1867. VI. 8.)- potré
A kiegyezés tartalma 1867
•Osztrák-Magyar Monarchia: Osztrák Császárság + Magyar Királyság
» dualizmus (kétpólusú irányítás) és paritás (egyenértékesűtés, azonosság)
•Közös ügyek: külügy, hadügy és ezek finanszírozása - pénzügy (quota, 70% :30 %, tíz évente vált.)
•jogalap: Pragmatica Sanctio
•Közös miniszterek, de nincs közös parlament à 60-60 fős delegációk felügyelik a munkájukat
•Közös érdekű ügyek: közös vámterület, közös védelem, közös jegybank, közös államadósság átvállalása, közös az uralkodó, közös a hadsereg
•Magyarországot és Erdélyt is egyesítették.
A kiegyezés történeti megítélése
•Szekfű Gyula: „a megvalósítható 48”
•Németh László: ekkor „veszett el a magyar a magyarban”
•Bibó István: „alapvetően hazug rendszer”
•1950-es évek: árulás, Kossuthnak volt igaza
•1960-as, 1970-es évek: „KGST-történészek”: gazdasági fejlődést tett lehetővé
|