A megtorlás tényeinek és a birodalmi célokkal való kapcsolatának feltárása.

A Bach-korszak gazdasági eredményeinek megvitatása.

A magyar politikusok Béccsel szembeni ellenállásának elemzése (okok, formák és következmények).

 

F: passzív ellenállás, zsandárság, úrbéri pátens, újabszolutizmus

N: Ferenc József, Alexander Bach, Deák Ferenc

É: 1849. október 6., 1853, 1859, 1860

 

 

•1849-ben, Világos után Haynau (brescai hiéna) Magyarország ura, rá bízzák a megtorlást.

•Október 6-án kivégezteti a 13 „aradi” vértanút (honvédtábornokok) és Batthyány Lajos miniszterelnököt

•120 embert halálra ítélt

•Ezrek börtönben

•Több 10000 embert katonának soroztak be

 

A megtorlás: az aradi tizenhárom- ábra

Justizmord: Batthyány Lajos kivégzése Pesten- ábra

 

 

•A teljes leveretés ellenére győztes az 1848-1849-es forradalom, mert:

§a társadalmi reformok érvényben maradtak

§megszületett és életképesnek bizonyult a modern polgári magyar nemzet, s ez erőt adott az elnyomatás idején is – és azóta is:

•1848 kultusza

 

 

•Jelképes dátumok: márc. 15. és okt. 6.

•Interpretációs viták: ápr. 11. (1898)

•Hősök: Kossuth, Damjanich, Bem, Petőfi és a „márciusi ifjak”, Klapka

•mártírok: az aradi tizenhárom, Batthyány

•Vétkesek, „árulók”: Dembinszky, Görgey

•Mítosz és valóság

 

 

 

1. Konzervatív föderalizmus, megjavított 47: Windischgrätz és a magyarországi konzervatív arisztokrácia

2. Alkotmányos centralizmus Olmütz alapján: Schmerling

3. Abszolutista centralizmus Olmütz elvetésével: Schwarzenberg – őt választja Ferenc József először

 

Felix SCHWARZENBERG herceg (1800-1852)- portré

Alfred WINDISCHGRÄTZ herceg (1787-1862)- portré

Anton SCHMERLING lovag (1805-1893)- portré

 

 

•Ausztriában a polgári fejlődés és a politikai jogok fejlődtek: alkotmányos rendszer jött létre

•Magyarország nyílt elnyomás, terror, titkosrendőrség

 

Alexander BACH báró (1813-1893)- portré

 

 

Ferenc József nyílt önkényuralmat vezetett be, ezért a korszakot újabszolutizmusnak (neoabszolutizmusnak nevezzük)

Magyarországon Bach-korszaknak nevezzük(1851-1859)

•cél: egységes birodalom kialakítása

•A kormány csak tanácsot ad, a király irányít kizárólagosan

•Magyarország szétosztása kerületekre

•centralizált közigazgatás, nem magyar hivatalnokréteg kialakítása

•Katonaság, besúgók, zsandárok vidéken

•DE! következetesen építették ki a polgári államot

 

Magyarország közigazgatása a Bach-korszakban- ábra

 

 

•Iskolakötelezettség (6-12 éveseknek)

•Anyanyelvi oktatás az elemi iskolákban

•A német nyelv nagy szerepe a felsőbb szinteken

•Nyolcosztályos egységes gimnázium

•Szaktanári rendszer

•Érettségi vizsga (porosz minta)

•Erőteljes ellenőrzés és központi irányítás

 

 

•A 48-as törvényt nem merték visszavonni, de a nemességet tönkre akarták tenni

•Ezért kötvényben – kártalanítás állampapíron fizettek, amit nem lehetett pénzre váltani, azaz nem lehetett modernizálni a birtokot

•Jobbágyok is elégedetlenek, mert a 48-49-es jogokat nem ismerték el - differenciálódás

            (30% kapta meg telkét, 45% házas zsellér, 20% nincstelen →idénymunkás, kubikos)

Földbirokos ßàparasztok

 

 

•modernizálódás – külföldi tőke hatása

•ipari forradalom - fejlődés (vasúthálózat kiépítése)

•polgárosodás felgyorsulása

•vámhatár megszűnése – egységes piac

•mezőgazdasági termelés Mo. specializációja

 

 

•Aktív ellenállás (merénylet, összeesküvés, gerilla akciók)

•Passzív ellenállás (Deák Ferenc és köre)

            (a hatalom kijátszása, adócsalás, politikai passzivitás stb. - Angol királynő szálló)

•Emigráció (Kossuth, Klapka)

 

Az újabszolutizmussal szembeni ellenállás formái- ábra

Deák Ferenc (1803-1876)- portré

Az Angol Királynő Szálló Pesten (Rudolf Alt képe)- ábra

 

 

•Deák a reformkor megmaradt tekintélye

•Politikája: az 1848-as törvények talaján állt

•Kénytelen volt a 49-es eseményeket értelmezni: Európa fenn akarja tartani az osztrák birodalmat

•Ezért célja: a birodalmon belül biztosítani Magyarország alkotmányos önállóságát

•A passzív ellenállás addig sikeres, amíg egy új generáció nem nő fel

•Bizonytalanná tette a kormányzat helyzetét.

 

 

•Kossuth és a menekült magyarok előadásokat tartottak, s minden európai eseményt ki akartak használni a magyar ügy érdekében

•Kossuth: Angliában, az USA-ban jár előadásokat tart

•Klapka és köre a Krími háborúban harcol az oroszok ellen

•A német és olasz egység idején magyar légiót szerveznek az osztrákok ellen

 

Kossuth Lajos 1851-ben- portré

Klapka György (1820-1892)- portré

Európa 1858-ban- ábra