a XIX.sz.-i történelmi korszak, melynek jellemzője a nagyhatalmak birodalomépítő politikája

 

 

A gyarmatosítás új vonásainak feltárása.

Az Európai hatalmak gyarmatbirodalmainak feltérképezése, a gyarmati ellentétek feltárása.

A gyarmatosítás gazdasági, demográfiai és politikai összetevőinek feltárása.

A japán felemelkedés okainak feltárása.

Japán regionális hatalmi helyzetének elemzése.

 

F: politikai váltógazdaság, domínium, szipolyfelkelés, búr, szamuráj, Meidzsi-reform

É: 1854, 1857, 1868, 1898

T: Szuezi-csatorna, Fashoda, Német Kelet- és Délnyugat-Afrika, Korea

            Gyarmatosításnak nevezzük az újkor történetében azt a folyamatot, amely során a vezető nagyhatalmak gazdasági és politikai függőség alá vonják a világ fejletlenebb (nem iparosodott) területeit.

 

A gyarmatosítás korszakai- ábra

 

•katonailag megszállni az adott területet, s ott kiépíteni az anyaország közigazgatási rendszerét

 

•ellenőrzés (protektorátus) alatt tartani az adott területet

 

•tisztán gazdasági eszközökkel (koncessziókkal, egyoldalúan előnyös szerződésekkel) félgyarmati sorba tartani egy országot

 

A gyarmatosítás 1750-1850 között- ábra

 

•a terület stratégiai biztosítása

•a gyarmaton lévő természeti kincsek kiaknázása

•olcsó munkaerő kihasználása

•újabb piacszerzési lehetőség

 

Gyarmatosítás a XIX. század második felében- ábra

 

 

•Ipari forradalom kiteljesedése→ 2. ipari forradalom

gyarmat: nyersanyagszállító; anyaország: ipari termelés

•A gyarmatok birtoklása alapvető gazdasági tényező

•Európai háborúk befejezése (XIX.sz. vége)

            » a világ teljes felosztása

-a korábbi gyarmatosítók (angol, francia) gyors fejlődése

-az újonnan indulók (német, olasz) nem kapnak eleget

XX.sz. eleje a gyarmatokért folyó küzdelem felerősödik

régi gyarmatosítók: Spanyolo., Portugália, Anglia, Franciao.

új, felzárkózó hatalmak: USA, Hollandia, Németo., Olaszo.,

» katonai összecsapás réme fenyeget

A brit gyarmatbirodalom- ábra

 

 

XIX. századi Anglia (Nagy-Britannia) jellemzői:

•parlamentáris demokrácia

•általános választójog a férfiaknak (1884)

•politikai váltógazdaság (whig-liberális ↔ tory -konz.)

            1906 Munkáspárt (Labour Party)

•munkásvédelmi törvények (8óra, nyugdíj, biztosítás)

•az ipari forradalom „egészséges” fejlődése

•cél: a gyarmati terjeszkedés

            » a világ legnagyobb gyarmatbirodalma

dominium (két telepes gyarmat): Kanada és Ausztrália

→ saját parlament, kormányzat (lazább függés)

(India és Afrika)

India: A „brit korona ékköve” (legértékesebb gyarmat)

•A brit gyáripar tönkretette az indiai kézműipart

•Tért hódított a gyapottermesztés↔helyi gabonaterm.

→ éhínség → szipolyfelkelés (1857) → koronagyarmat

            (India igazgatását közvetlenül az angol állam vette át)

•Új, európai kultúrán nevelkedett indiai értelmiség jön létre

Afrika:

•Kelet-Afrika és a stratégiai pontok megszerzése

•Kairó-Fokföld vasútvonal » Dél-Afrika meghódítása

•1899-1902 búr háborúk (angol győzelem)

•1869 Szuezi-csatorna → Egyiptom ellenőrzés alatt

 

 

•A világgazdaság átrendeződése a gyarmatosítás új hullámát indította el.

 

•A gyarmati versenyfutás átmenetileg elhalványította a kontinentális problémákat.

 

•A katonai hódítás mellett megjelentek a gazdasági függés bonyolult viszonyai is.

 

•A gyarmatosítók megvívták az első háborúkat a világ újra fölosztásáért.

 

 

revans: visszavágás (németeknek, angoloknak)

•A gyarmati politizálás háttérbe szorult

•Erős szárazföldi hadsereg

•Gazdasági visszaszorulás a németekkel szemben

•Indokína (Vietnám)

•Észak-Afrika (Szahara)

•Közép-Nyugat-Afrika (Szenegál, Francia Kongó stb.)

•A szuezi-csatorna kiépítése

•1898 fashodai incidens (angol érdekek érvényesülnek)

 

 

» a napóleoni hagyományokat ápolva, élénk

külpolitika: sikerek a gyarmatosításban

•Indokína (Vietnám)

•Algéria, Szenegál (Afrika)

•Mexikó (1861-67), Németország (1870) » kudarc

 

 

Az első és a második ipari forradalom- ábra

 

 

- A nyugati (É-Amerika) területek folyamatos meghódítása és megvásárlása (francia gyarmatok)

- A déli (É-Amerika) területek elfoglalása és megvásárlása (spanyol gyarmatok)

- Monroe-elv→ gazd-i, monopol befolyás a világban

•Kína (1899) „nyitott kapuk elve”

•Latin-Amerika (gazdasági befolyás)

(1914) a Panama-csatorna megszerzése → befolyása Mexikóra

(1898) ellenőrzése alá vonta Kubát, megszerezte Puerto Rico és a Fülöp-szigetek feletti uralmat

 

 

II. Vilmos lett Németország királya

→ új külpolitikai irány (agresszív)

→ óriási mértékű gazdasági fejlődés

→ bekapcsolódás a gyarmatosítási folyamatba

•Afrika (Kamerun, Német Kelet-Afrika, DNy-Afrika, Togo)

+ kisebb területek Afrikán kívül

 

A folyamat három nagy hullámban ment végbe:

•1945-1950 között a nagy gyarmati országok nyerték vissza a függetlenségüket, amik részt vettek a világháborúban, elsősorban ázsiai országok

 

•1951-1966 között kisebb ázsiai államok és afrikai államok

 

•Az 1970-es évek közepétől portugál és spanyol gyarmatterületek függetlenedése, polgárháborúk (Indonézia, Sri-lanka, kurdok küzdelme)