•A katonai erőviszonyok változásainak elemzése.

•A nemzetiségi kérdés szerepének feltárása.

•A belpolitikai helyzet változásainak áttekintése.

•A magyarok számára adott alternatívák szembesítése, megvitatása források alapján.

 

•F: függetlenség, kormányzó, kollektív és egyéni jogok, nemzetiségi törvény

•N: Kossuth, Szemere Bertalan, Teleki László, Haynau, Görgey

•T: Kápolna, Isaszeg, Komárom, Temesvár, Világos

 

1849. jan.5.– Görgey kiáltványa Vácott (áprilisi alapok)

1849.febr.5.-áttörés a Branyiszkói-hágón

» egyesülés a Tiszánál gyülekező seregekkel

új fővezér: Klapka György tábornok (Damjanich, Görgey)

1849. febr.vége: Kápolna Dembinski vezetésével vereség

            → Windischgratz totális győzelmet* jelentett

1849. márc.» olmützi alkotmány – visszasüllyesztette a magyarokat a tartományi rangra (nincs kompromisszum)

1849 április – „dicsőséges tavaszi hadjárat”

» az új főparancsnok: Görgey Artúr (újra)

» jó taktikával felszabadították az ország jelentős részét

1849. április 14.» a Habsburg-ház trónfosztása (függetlenség)

 

 

A tavaszi hadjárat (1849. április)- ábra

 

 

 

1849. április 14. Debrecen » Függetlenségi Nyilatkozat

•a Habsburg-ház trónfosztása

•Kossuth Lajos kormányzóelnök

•új végr. hatalom (2. kormány) élén: Szemere Bertalan

→ a függetlenség kimondása nem javított az ország helyzetén

1849. május 21. Buda ostroma és visszafoglalása

            + Bem visszafoglalta Erdélyt, Damjanich a Délvidéket (9/10)

1849 július 28. Szeged ogy. » nemzetiségi törvény

•széles körű nyelvhasználat (oktatás, közigazgatás)

•önálló egyházi ügyek intézése

•viszont nincs benne szó a területi autonómia kérdéséről

•törvény születik a zsidó emancipációról (egyenjogúság)

 

 

A nemzetiségi kérdés Magyarországon 1848-1849-ben- ábra

 

 

 

 

A Szemere-kormány

            – Miniszterelnök és belügyminiszter – Ellenzéki Párt,

            – Igazságügy-miniszter – Ellenzéki Párt,

            – Vallás- és közoktatásügyi miniszter – pártonkívüli,

            – Pénzügyminiszter,

            – Földmívelés-, ipar-, és kereskedelemügyi miniszter és külügyminiszter

            – Hadügyminiszter (ideiglenesen),

            — Hadügyminiszter (1849. május 7-július 7.)

            — Hadügyminiszter (1849. július 14-) – Békepárt,

            – Közlekedésügyi miniszter – Ellenzéki Párt,

 

 

 

» 1849. május – Ferenc József segítséget kért I. Miklós cártól

hivatkozási alap: „Szent Szövetség” (régi rendszer)» 200 000 fő

•Az összpontosítás helye Szeged lett (Komárom helyett)

•Görgey nem értett egyet → késik, oroszokkal harcol

•Bem seregei Erdélyben felmorzsolódtak

            1849. júl.29. – Segesvár (megsemmisülés) Ptőfi

•Görgey Aradnál összpontosítja seregeit

•Dembinski (új fővezér) Arad helyett Temesvárra megy

            1849. aug.9. – Temesvár (Bem fővezéri veresége<-> Haynau)

» Kossuth lemondott → török emigráció (Bem, Perczel, D)

» a teljhatalom Görgey kezébe került

            1849. aug.13. – Világos

            (az oroszok előtt feltétel nélkül letesszük a fegyvert!)

 

 

A végjáték (a szabadságharc veresége)- ábra

 

 

 

•A szabadságharc kitörése 1848.szept.11

            (Móga↔Jelacic – Pákozd, Bécs, Schwechat)

•Általános offenzíva a magyarok ellen

            (Görgey, Klapka, Bem, Dembinski↔Windiscgratz)

            (koronázás, váci kiáltv., Branyiszkó, Kápolna, Olmütz)

1849. április-május – A dicsőséges tavaszi hadjárat

(Görgei, Damjanich↔Hajnau –Hatvan, Vác, Buda, Komár.)

1849. június-augusztus–A szabadságharc leverése

(Görgei, Bem, Dam.↔Haynau–Segesvár, Temesvár,Világos)