•A magyar nemzeteszme általános és sajátos vonásainak feltárása.

•Nemzeti ébredés a magyarországi nemzetiségek körében – a közös és az egyedi vonások feltárása.

•A kultúra és a nemzeti eszme viszonyának elemzése.

 

•F: nemzetállam, egy politikai nemzet, illírizmus, dákoromán elmélet, pánszlávizmus

•N: Kőrösi Csoma Sándor

 

 

•         Rokon népeket keresve az őstörténet felé fordultak -> Kőrösi Csoma Sándor őseinket kereste

•         A nemzet elismerését az állami léthez kötötték, Mo-on a magyart és a horvátot ismerték el politikai nemzetnek, melyen belül léteztek: magyarok, horvátok, szerbek, ruszinok, németek, románok stb.

MAGYAROSODÁS: Népszaporulat

Nemzetállam létrehozására törekedtek. Iskolák, óvodák, egyházi szertartások nyelvének magyarosítása -> nemzetiségi ellenállásba ütközött.

A természetes asszimiláció= betagozódás a pénzügyekben részt vevő német és zsidó lakosság körében.

 

 

 

•         Vezető réteg körében (egyházi értelmiségiek)

•         Lehetőséget adott az udvarnak, hogy kihasználja az ellentéteket.

•         Horvátok (ikkírizmus)

•         Szlovákok (Nagy-morva Birodalom)

•         Románok (dékoromán elmélet: rómaiaktól származnak, Erdély jogos tulajdonosai)

•         A magyar politikusok a nemzetiségi törekvéseket, követeléseket nem vették figyelembe.

 

A magyar nemzetiségi politika és a nemzetiségek-ábra

Magyarország etnikai viszonyai a lakatlan területek ábrázolásával- ábra

 

 

Építészet: klasszicizmus

Irodalom, képzőművészet, zene: romantika

Mindez sajátos nemzeti tartalommal.

Kölcsey: Himnusz, Vörösmarty Mihály: Szózat, Erkel Ferenc: Hunyadi László.

A korszak végére a középiskolák és pesti egyetemek oktatási nyelve is magyar lett.