19. A reformkor kibontakozása politikai irányzatai
(Pártok és irányzatok)
Tartalom
•Az országgyűlések szerepének elemzése.
•A reformkor fő kérdéseinek összegyűjtése.
•A reform-országgyűlések eredményeinek nyomon követése.
•Az országgyűlési ifjúság szerepének feltárása.
•A reformkor irányzatainak jellemzése.
•F: cenzúra, örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, fontolva haladók, centralisták
•N: Kölcsey Ferenc, Eötvös József, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Dessewffy Aurél
•É: 1830, 1832–1836, 1840
Az 1832-36-os országgyűlés
1830 kolerajárvány → 1831 jobbágyfelkelés
1832-36 ogy.» fő kérdés a jobbágykérdés
(Kölcsey Ferenc - Szatmár; Deák Ferenc – Zala-megye követe)
•Érdekegyesítés (jobbágy-földesúr érdekeinek)
•Örökváltság (önkéntes vagy kötelező)
→ a jobbágyok megválthatják úrbéri szolgáltatásaikat
→ az úrbéres földek saját tulajdonba kerültek volna
→ polgári tulajdon, bérmunka, beruházások
» az alsótábla feliratát a kormányzat (uralkodó) elutasította
» a vármegyék követutasításait az udvar megtámadta
A jobbágyfelszabadítás gondolata a reformkorban-ábra
A kormányzat (udvar) támadása
I.Ferenc → V. Ferdinánd (1835-1848)
•Metternich kancellár kemény fellépése
•Országgyűlési fiatalok (jurátusok) letartóztatása
•Wesselényi perbe fogása, Kossuth letartóztatása
(Országgyűlési- → Törvényhatósági Tudósítások)
•Reformer nemesek perbefogása
1839-40 ogy.»Deák Ferenc vezette ellenzék győzelme
•Közkegyelmek
•Gazdaságot fejlesztő törvények
(váltótörvény, gyáralapításos törvény,részvénytársaság alapítás)
•Önkéntes örökváltság elfogadtatása* (1% váltotta csak meg magát, nincs pénzük*)
Fontolva haladók:
» konzervatív rendi ellenzék
Dessewffy József – műve: Taglalat (1831)
•A Hitel elleni röpirat
•Nem vetnek el bizonyos reformokat, de…
•A felemelkedést a régi „rendi alkotmány” megerősítésében látták (↔polgárosodás)
» újkonzervatívok =fontolva haladók (fiatal arisztokr.)
→ Óvatos reformokat javasolnak (arisztokrácia érdekei)
vezetőjük: Dessewffy Aurél (tárgyal Metternich-kel!)
•Önkéntes örökváltság (1839-40-es ogy.)
•Magyar nyelv ügye
(tudják, hogy a liberális nemzeti elvek terjedése megállíthatatl.)
A liberális tábor:
vezető: Kossuth Lajos
1841 Pesti Hírlap szerkesztője (Landerer*)
» a nyilvánosság (vezércikkek) szócső : a polgáro-sodásért és nemzeti haladásért vívott harcban
» folytatta Kölcsey és Wesselényi tevékenységét
•Érdekegyesítés volt az alap
•Kötelező örökváltság (állami kárpótlás)
•Közteherviselés (nemesi adózás)
•Gazdasági-ipari fejlesztés (vámkérdés*)
Kossuth Lajos- ábra
A centralisták:
» népképviseleten alapuló erős (centralizált) polgári állam hívei voltak (szűk csoport)
vezetők: Eötvös József, Szalay László, Trefort Ágoston
•Elvetették a rendi jellegű vármegyei önkormányzatot
•A központosított francia polgári állam volt a minta
•Felelős magyar kormányt szerettek volna
(nem volt nagy társadalmi bázisuk!)
A vármegye megítélése a reformkorban- ábra
|