(A reformok megindítói: Széchenyi István és Wesselényi Miklós)

 

 

•A származás és a hagyományok szerepének elemzése a két politikus életpályájában.

•Széchenyi és Wesselényi eszmerendszerének elemzése és összevetése.

•Széchenyi István és Wesselényi Miklós szembekerülésének elemzése, az okok feltárása és megvitatása.

•Széchenyi István gyakorlati tevékenységének feltárása és értékelése.

 

•F: konjunktúra, reform, közteherviselés, hitel, kaszinó

 

Származásuk: arisztokraták (gróf, báró)

•Széchényi apja Ferenc – Nemzeti Múzeum, nagybátyja Festetics György – Gerorgikon alapítója

•katonaság - barátság » nyugat-európai körutazás

            (Széchenyi nacionalista, Wesselényi liberális)

•angol példa » reformok szükségessége

•1820-as évek forradalmi mozgalmainak hatása

            → I. Ferenc lazít az abszolutista szorításon

1825-27 ismét ogy. Pozsonyban (1811 után újra)

» újra rend lett az uralkodó és a rendek között (ogy.3év*)

» adó és újonc megszavazás fejében a rendi alk-t megerősítették

 

Széchenyi István utazásai-ábra

 

A Széchenyi és a Wesselényi család-ábra

 

•1825-27 ogy. – nincs reform, alapok

» Széchenyi felajánlja 1 évi jövedelmét → MTA

            (célja: a magyar nyelvet fejlesztő tudós társaság)

Művek:

1830 Széchenyi István – Hitel                                 Célja:

•a feudalizmus (a feudális keretek) lebontása

•lassú de folyamatos fejlődés, a Habsburgokkal együtt

•A reformok véghezvitelét az arisztokráciára bízza

(reformok kellenek, kiváltságok akadályozzák a fejlődést, ősiség

törvénye gátolja a hitel felvételét, a jobbágyi szolgáltatások (robot)

a termelékenység gátjai) - Ausztria segítségére támaszkodna

 

Széchenyi felajánlása az alsótáblán-ábra (Tkv. – 120. oldal)

 

•1830 Széchenyi – Hitel

•1831 Széchenyi – Világ (világosság)

•1833 Széchenyi – Stádium

            ( 12 pont » a változások szakaszai)

•1831 Wesselényi Miklós – Balítéletekről

(a magyar államelmélet kidolgozása a cél, melyben

a kormányzattal is szembe helyezkedik↔Széchenyi)

•közös pont: polgárosodás, erős Magyarország

(→ az e felé vezető utat más máshogy képzelték el)

1830-as évek vége a reformerek eltávolodtak Sz-től

 

Széchenyi István és Wesselényi Ferenc reformpolitikájának alapjai-ábra

 

 

» szórakoztatás – társadalmi élet

•Kaszinók

•Lóversenyek

» közlekedés fejlesztése

•Folyószabályozások (Tisza, Duna – Vaskapu)

•Gőzhajózás (Dunán)

•Hídépítés → Lánchíd („Hídember”)

•Vasútépítés (1846 Pest-Vác vasútvonal)

» Iparfejlesztés (Hengermalom, Óbudai Hajógyár, vasöntöde – Ganz Ábrahám)

 

 

A felső és az alsótábla ülésterme- ábra

 

 

•Hitel kell ↓

•Ősiség (a nemesi birtok nem adományozható) eltörlése ↓

•A háramlási jog (visszaszáll a birtok a királyra) vége ↓

•Birtoklási jog mindenkinek (nem nemeseknek is )↓

•Törvény előtti egyenlőség ↓

•Törvényes védelem joga (védő mindenkinek) ↓

•Az ország költségei a birtok arányban viseltessenek

•Közteherviselés (utak, vámok költségei) ↓

•Céhek, monopóliumok, árszabás (limitek) eltörlése

• Csak magyar nyelven írt törvények ↓

• A Helytartó Tanács irányítsa az országot (vgrh.)

• Nyilvánosság (publicitás) az ország ügyeinek