14. Az újjáéledő ország- Magyarország újjáépítése
Tartalom:
A XVIII. századi magyar fejlődés összevetése az európai tendenciákkal.
A mezőgazdaság fejlődésének áttekintése régiónként.
Az ipar helyzetének feltárása régiónként.
Az ország külkereskedelmi helyzetének elemzése.
F: kettős vámrendszer, vetésforgó, istállózó állattartás, kapásnövények
N: Tessedik Sámuel
É: 1735, 1754
T: Selmecbánya, Bácska, Bánát
Az újjáépítés megindulása:
1711 után megindulhatott a felzárkózás Eu-hoz
» Az ország részei eltérő szinten voltak:
•egykori királyi Mo. → legfejlettebb
•egykori török hódoltság → legelmaradottabb
•Erdély → köztes helyzet (lassúbb fejlődés)
» a mezőgazdaság volt a gazdaság központja
» az ország helyzetét a mez.gazd. viszonyai határozták meg
Magyarország mezőgazdasága a XVIII.sz-ban- ábra
A mezőgazdaság változásai XVIII. sz.
A nagybirtokokon megjelenik a majorsági gazdálkod.
(Ny.Mo → új mgazd-i eljárások meghonosítása)
•Istállózó állattartás
•Új, nemesített állatfajták (merinói juh, új sz.marha)
•Vetésforgó
•Kapásnövények (burgonya, kukorica, dohány)
•Szőlőtermesztés a nagybirtokokon (szőlődézsma)
Hatása:
» megindul a részek gazdasági felzárkózása
» népesség és termelés növekedése
Az ipar helyzete
XVIII.sz. első fele a fejlődés egyedüli helye a nagybirtok
1754 vámrendelet » kettős vámhatár (merkantilizmus)
hatásai → birodalmi munkamegosztás
•A védővámok megvédték a magyar gazdaságot a külföldi áruk versenyétől
•A belső vámhatár erősítette a magyar különállást, de
•Kiszolgáltatta a gazdaságot a birodalmi érdekeknek
•A magyar ipari fejlődést sokáig visszavetette
•A piaci keretek rendkívül beszűkültek
» XVIII.sz. a magyar ipar céhes keretek között működik
» a parasztság önellátó gazdálkodást folytatott
Kettős vámhatár 1754- ábra
A manufaktúraalapítás tényezői Magyarországon- ábra
A bányászat
A XVIII.sz. gazdaságában kiemelt szerepet tölt be
•Modern (tőkés) vállalkozások jönnek létre
•Új nyugati szintű technológiák csak itt (gépek)
•Selmecbánya (1735) állami bányatisztképző intézet
(útépítések, hidak építése, mocsarak lecsapolása)
- arany és ezüstbányászat (alsó Mo., Erdély)
- sóbányászat (Máramaros, Erdély)
- réz majd vasércbányászat (Szepesség)
Magyarország ipara a XVIII. sz-ban- ábra
Kereskedelem és közlekedés
1. Közvetlen belső kereskedelem » vásárok
2. Távolsági kereskedelem »
(örmények, görögök, szerbek → zsidóság)
kivitel: nyersanyag » mezőgazdasági termékek
(élő állat, gyapjú, bor, gabona, dohány)
behozatal: késztermékek » ipari termékek
» a magyar külkereskedelmi mérleg pozitív
A XVIII.sz. a nagy csatornaépítések kora Európában
→ mocsarak lecsapolása, vizi-távolsági ker. (Duna)
A szárazföldi kereskedelem korlátozott (szekér)
Magyarország külkereskedelme a XVIII. század közepén- ábra
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
