13. Magyarország a XVIII. Században, Az újjáéledő ország
Tartalom:
Mérlegkészítés a török kor veszteségiről.
Összegzés a népességveszteség pótlásának módjairól.
Az etnikai változások jellemzőinek és hatásainak a feltárása.
A magyarországi nemzetiségek jellemzőinek összegyűjtése.
F: betelepítés, belső vándorlás, csonka társadalom, svábok, ruszinok, etnikai szigetek
T: Bánát, Tolna, Baranya, Galícia
A török kor pusztítása
•A háborús időszak megviselte az országot
•A hódoltsági terület romokban hevert
•Az ország nagy területe elnéptelenedett
•A lakosság számaránya visszaesett (XV.sz)
Az emberveszteség okai:
- háborús áldozatok
- éhínség („kis jégkorszak”)
- járványok, fertőzések (XVIII.sz pestis, kolera..)
XVIII.sz. vége a lakosság szám már elérte a 10 milliót
(vesztegzár,oltások, fertőtlenítés, termelés, nincs éhség)
Magyarország népessége 1500-1800 között* - ábra
Magyarország népei a XVIII. század végén- ábra
A népességnövekedés megindulása
A Habsburg Birodalom szervezett betelepítési politikába kezdett, melyet a nagybirtokosok is segítettek
(kedvezményeket,kiváltságokat helyeztek kilátásba)
céljuk: az adózó réteg növelése, katolikus hit terjesztése
formái:
- szervezett betelepítés (svábok=katolikus németek)
- szervezés nélküli öntevékeny bevándorlás (románok)
- belső vándorlása (migráció) (magyarok)
hatása:
» A Magyar Királyság etnikai összetétele teljesen átalakult → soknemzetiségű állam lettünk
( XV. sz. 80%körül, XVIII. sz. 42% körül a magyarság)
Erdély népei a XVIII. század végén- ábra
Népességvándorlás a XVIII. sz-i Magyarországon- ábra
A magyarországi nemzetiségek
•magyarok (főleg az ország középső területein)
•szlovákok (tótok) (Felvidék, É-i részek, Alföld déli r.)
•románok (oláhok) (Erdély, Part., Szászföld, DK Mo.)
•svábok (Bánát, Békés, Bakony, Baranya, Tolna, Bácska)
•szerbek (rácok) (határőrterületek, Duna mentén)
•horvátok (délvidék, horvát-dalmát területek)
•vendek (szlovének) (délvidék)
•ruszinok (kárpátukránok) (Kárpátalja)
•németek (katolikus sváb parasztok, városi német polgárok, evangélikus szászok » Szepesség, Erdély)
A magyarországi etnikumok társadalmi tagolódása-ábra
A magyarországi nemzetiségek sajátosságai – jellemzői
kevert nemzetiségű területek, etnikai szigetek
» a magyar területeken élő nemzetiségek ún. „csonka társadalmak”→ nincs nemességük
» a vezető szerepet a papság és a polgárság képviseli
» a nemzetiségek életében az egyházé a fontos szerep
szlovákok: főleg jobbágyok és kispolgárság (mesterek)
ruszinok: görög keleti papság, jobbágyság
románok: görög katolikus papság, állattartók
szerbek: Haditanács vezetése alatt álltak, jobbágyok és kereskedők, szerb ortodox egyház (kiváltságok)
cigányság és a zsidóság → kisebb etnikumok (vándorló élet, módos kereskedők)
Magyarország etnikai viszonyai- ábra
Magyarország népsűrűsége a XVIII. sz-ban- ábra
|