12. Az újjáépítés kora a Magyar Királyságban 1711-1820
Magyarország beilleszkedése a Habsburg Birodalomba
Tartalom
A rendek és a dinasztia erőviszonyainak feltárása.
A Pragmatica Sanctio tartalmának megismerése, jelentőségének értékelése.
Magyarország államszervezetének tanulmányozása, a magyar és a központi hivatalok viszonyának megértése.
Az országgyűlés felépítésének és működésének áttekintése, szerepének felismerése.
F: Helytartótanács, Pragmatica Sanctio, Helytartótanács, felsőtábla, alsótábla, követutasítás
N: III. Károly, Kaunitz
É: 1722–1723
T: Pozsony, Határőrvidék, Bánát
A szabadságharc veresége és „eredményei”
1711 szatmári ogy. » szatmári béke
•Közkegyelem a résztvevőknek
•Mo. és Erdély alkotmányának fenntartása
•Vallásszabadság, + birtokok megtartása
•Az uralkodó biztosította a rendi jogokat
•Egyes nemesi jogokat nem adtak vissza
(szabad királyválasztás + ellenállási záradék)
»kompromisszum (rendi dualizmus)
»Mo. betagozódott a Habsburg Birodalomba
A Habsburg Birodalom a XVIII. század első felében
A Habsburg Birodalom (=udvar) Közép-Európa legfontosabb állama » dunai monarchia
részei:
•A magyar korona országai:
- Magyar Királyság
- Erdélyi Fejedelemség
- Horvátország + Szlavónia
•Az örökös tartományok:
- Ausztria (Alsó- és Felső Ausztria)
- Csehország
- Szilézia
- Stájerország
- Krajna, Karintia, Tirol
Az udvar és a rendek erőviszonya
III. Károly (1711-1740) osztrák császár, magyar király
» megtartja szatmári békében rögzített pontokat
•Magyarország különállása megvolt viszont a függetlensége csak viszonylagos volt (Bécs befolyása)
főváros: Pozsony » ogy.helye+ Kamara, Helytartótanács
•A rendi országgyűlés (diéta) szerepe miatt a magyar rendi jogok, kiváltságok biztosítva voltak
-adómentesség fejében lemondtak az önálló haderőről
-csak az adó-és újonclétszám szavazásban érdekeltek
•rendelettel szabályozták a protestánsok helyzetét
1731 Carolina Resolutio → katolikus befolyás maradt
1723 Pragmatica Sancio
III. Károlynak nincs fiú örököse → a kihalás veszélye fenyegeti a Habsburg-házat
1722-23 pozsonyi országgyűlés
» a magyar rendek (nemesek) jogaik megerősítése fejében elfogadják a nőági örökösödési rendeletet
• közös védelem kötelezettségének bevezetése
•A két birodalomrész csak együtt öröklődhet
(oszthatatlan és elválaszthatatlan)
Magyarország államszervezete a XVIII. században
Az államszervezet rendszere » a rendi dualizmus
•Az uralkodó és a rendek együtt kormányoznak
•Mo. a birodalom része, de „független állam”
- királyi felségjogok: had-, pénz- és a külügy
- a rendek akarata az országgyűlésen és a királyi vármegyékben érvényesült
A legfontosabb államszervek:
•Törvényhozás → rendi országgyűlés
•Végrehajtás → Magyar Kancellária, Helytartótanács
•Bíráskodás→ Bíróságok (Hétszemélyes, Királyi Tábla)
Az államigazgatás intézményei
•Magyar Kancellária – Bécs
→ a királyi döntések legfontosabb közvetítője
•Helytartótanács – Pozsony
→ a Kancellária és a vármegyék között működő új ügyeket irányító és összehangoló kormányhivatal
elnök: nádor, tagjai: 4 főpap, 10 főúr, 8 köznemes
•Magyar Kamara – Pozsony
→ a pénzügyeket irányító legfontosabb hivatal
•Rendi országgyűlés (diéta) – Pozsony
→ a törvényhozás szerve, kétkamarás
Az országgyűlés felépítése és működése
» A király és a rendek együtt, közösen alkotják meg az ország törvényeit Pozsonyban
•Az uralkodó hívhatja össze – meghívólevél
•Kétkamarás felépítésű:
Felsőtábla (arisztokrácia, főpapok, főispánok személyesen)
élén: nádor
Alsótábla (vármegyék 2-2 követe, sz. k.-i városok követei 1-1)
élén: országbíró
•A jogalkotás és a törvényhozás lassú, körülményes
(felirat, leirat, javaslatok, újratárgyalások, követek)
A vármegye felépítése és működése
A nemesi vármegye állam volt az államban
» a rendiség védőbástyája ↔ király
élén: a király által kinevezett főispán
tényleges vezető: a választott alispán
szerve: közgyűlés
feladatai:
•adók,
•újoncozás
•közrend fenntartása
•hivatalnokok (követek) megválasztása
|