Tartalom:

 

Az észak-amerikai gyarmatok sajátos helyzetének elemzése. A gyarmatok és Anglia szembenállásának bemutatása.

A függetlenségi harc sajátosságainak felismerése.

Az Amerikai Egyesült Államok államszervezetének elemzése és összevetése a kor eszményeivel.

Latin-Amerika sajátosságainak azonosítása.

A gyarmatosítás új vonásainak felismerése.

 

F: farmergazdálkodás, ültetvényes gazdálkodás, szövetségi állam, elektor, Monroe-elv, kreol, mesztic

N: George Washington, Jefferson, Bolivar, Monroe

É: 1776, 1783, 1840–42

T: New York, Yorktown, Philadelphia, Latin-Amerika, Algéria, Kína, Hongkong

 

 

–Puritánok alapítják

(XVI. sz. Mayflower hajó)

→ protestánsok

–Farmergazdaság

» Szabadság, önállóság, önellátás (liberalizmus)

 

 Bekapcsolódik az angol világ-kereskedelembe:

» Nagybirtok / ültetvényes gazdálkodás

–        gyapottermelés,

–        fekete rabszolgák;

–        személyi függés rendszere

 

Gyarmatok: A telepesek önálló, az angol koronától csak lazán függő közösségek. 13 db

 

 

•A gyarmatok népességének gyarapodása

 

 

 

 

 

(közvetlen előzmények)

•Allegheny-hegységtől nyugatra tilos terjeszkedni

•Felvilágosodás eszméi terjednek: közjó, népfelség elve, (liberalizmus)

•Nyersanyagtermelő, árufelvevő piac

•Vámok, adók, illetékek kirovása a gyarmati lakosságra: angol adókivetési jog fenntartása

•„Az adózás képviselet nélkül: zsarnokság” –                                                         (James Otis)

           

            Tkv. 64.oldal

 

•1740-48: Osztrák örökösödési háború

•1756-63: Hétéves háború

–Az ellentétek kirobbanását a háború elodázta

            (Franciaország alig várja, hogy Anglia ellen valaki fellépjen, hogy támogathassa)

 

 

 

•A több felesleges, végrehajthatatlan rendelet feszültséget szült.

•A lakosság megtagadta az adók, vámok, illetékek fizetését, és bojkottálta az angol áruk vásárlását. „Képviselet nélkül nincs adózás” -> a britek nem engedtek.

•1773: Bostoni teadélután: A Kelet-indiai társaság monopóliumot kapott az angoloktól a tea kereskedelmére -> Bostonban indiánnak öltözött függetlenségpártiak a tengerbe szórták a hajó tearakományát. -> a britek blokád alá vették Boston kikötőjét.

•1774: Philadelphia: első kongresszus: A gyarmatok képviselői az angolok lépését törvénytelennek ítélték és kinyilvánították a gyarmatok jogát az önálló törvényhozáshoz, és szövetségre léptek egymással.

•1775: Kitör a nyílt harc George Washington vezette. Taktika: Lesből, szétszórt alakzatban támadtak.

•1776. július 4. (függetlenség napja): Függetlenségi Nyilatkozat *

•1777: Amerikai győzelem Saratogánál

•1781: Yorktown: végső győzelem az                                                         angolok felett

•1783: Versailles-i béke : Rögzíti a 13 gyarmat föggetlenségét.

 

 

 

 

 

 

 

1776. július 4.
(Thomas Jefferson)

•Minden ember egyenlő

•Alapvető emberi szabadságjogok:

–Élet

–Szabadság

–Boldogulás

•Közjó

•Társadalmi szerződés → népfelség elve Képviseleti kormányzat.

→ Zsarnokölés lehetősége a közjó érdekében

 

 

A felvilágosodás eszméi a nyilatkozatban megjelentek, mint például a szabadságjog, az egyenlőség és a deizmus eszméje. Bizonyos sorokat szó szerint vettek át  John Locke műveiből.

 

•civil háttér

•partizánharc

•helyismeret

» az angol terror tovább gerjeszti az ellenállást

 

 

 

USA – szövetségi köztársaság

Elnök széles körű hatalma.

Közös pénz (dollár), hadügy és külügy

Kétkamarás törvényhozás

Képviselőházba a lakkosság számarányának megfelelően választottak képviselőket, a Szenátusba minden állam kettőt.

A világon elsőként választották szét az államot és az egyházat.

•általános, ezért szükséges a kiegészítése

 

 

•Képviseleti rendszer

 (kétkamarás törvényhozás)

•Hatalmi ágak szétválasztása

•Elnök szerepe jelentős (erős központi szerep)

 

•Államformaszövetségi köztársaság

 

 

 

•A függetlenség kivívása → területi növekedés

            (XIX.sz. közepéig a Csendes óceánig tart a határa) Tkv.66o.

•A bevándorlók létszáma óriási (munkaerő)

•Az ipari forradalom közvetlen átvétele-alkalmazása

•Tőkeerős vállalkozói réteg megjelenése (vasút*)

•Őslakos indiánok pusztulása/pusztítása

•Monroe-elv: „Amerika az amerikaiaké”

 

 

 

(újlatin nyelvű spanyol és portugál népek gyarmata)

•Fejlődése lassabb, mint Észak-Amerikáé

•Gyarmati, ültetvényes gazdálkodás + bányák

            kreol: amerikai születésű fehérek → vezető réteg

            mesztic: indián-fehér félvér

            indián: őslakos (ültetvények munkásai)

            feketék: afrikai rabszolgák

» XIX.sz.eleje → meglazult a kapcsolat az anyaországgal

» XIX.sz.közepe → kivívták a függetlenségüket a latin-amerikai gyarmati államok (1820-as évek!) Tkv.67.old.

 

 

 

»          Az indiánok számára szokatlan baktériumok és eddig ismeretlen kórok járványokat eredményeztek.

•himlő járványok

            (1518, 1521, 1525, 1558, 1589),

•tífusz (1546),

•influenza (1558),

•torokgyík (1614)

•kanyaró (1618)

»          söpört végig az európai kapcsolatfelvétellel megölve 10 millió és 112 millió közötti embert.

 

 

 

 

 

•India: ,,az angol korona legékesebb gyémántja"

            - 1857-ben lázadás a Kelet-indiai Társaság ellen - szipoly-felkelés; a felkelést leverik, de a Társaságot feloszlatják

            - Viktória királynőt India császárnőjévé koronázzák

            Teljes gazdasági behatolás – nyersanyagszállító és felvevőpiac.

•megszerzik Burmát, Perzsiát, Afganisztánt

•Egyiptomot protektorátus alá vonják

•Dél-Afrika meghódítása a búrokkal okoz konfliktust

            1899-1902 angol-búr háború – angol győzelem

•úgynevezett fehér gyarmatai: Ausztrália, Új-Zéland, Kanada

•Egyiptom és Közép-Afrika a franciákkal okoz konfliktust

•Hong-Kong megszerzése Kínától

            1840-1842 ópiumháború (angol↔kínai)

 

 

•fontosabb gyarmatai: Algéria, Marokkó, Tunézia, Francia Nyugat-Afrika, Francia Egyenlítői Afrika, Dél-Vietnam, Kambodzsa

•1869 megépítik a Szuezi-csatornát

•végül az angoloké lesz Egyiptom

 

•kimarad az értékes gyarmatok megszerzéséből

•megszerzi: Német Kelet-Afrika, Német Nyugat-Afrika, Kamerun