8. Az ipari forradalom

 

Tartalom

 

A mezőgazdasági fejlődés mozgatórugóinak és hatásainak feltárása.

Az ipari fellendülés társadalmi, politikai és technikai összefüggéseinek feltárása.

A gőzgép jelentőségének felismerése.

A vasút szerepének többoldalú feldolgozása.

A népesedési kérdések megvitatása.

 

F: kapitalizmus, tőkés, bérmunkás, ipari forradalom, gyár, szabványosítás, húzóágazat, demográfiai robbanás, migráció, városiasodás, szegregáció

N: Watt, Stephenson, Fulton

É: 1780–1850, 1825

T: Anglia

 

Ábra a demográfiai előfeltétel és következménye és népességnövekedés oka

 

•Történeti fejlődés → polgári fejlődés » tőke

•Anglia földrajzi fekvése (sziget + nyersanyagok)

            » szállítás javul: hajózás, csatornák, utak, olcsó teherszállítás

            » gyarmatosítás sikere → pénztőke

•Mezőgazdaság forradalma → terményfelesleg

            » bekerítések → a föld polgári tulajdonba kerül

            » vetésforgó, belterjes gazd., istállózás, takarmányozás,

•Jól működő hitelszervezet→ érdemes vállalkozni

            » 1694 Angol Bank → van hitel és nagy haszon

                        (1789: 100 fontból 1809-re 84000 font lett)

•Népességnövekedés

            » a népességfelesleg a városokba áramlik

 

 

1780k Angliában: a gyökeresen átalakult ipari helyzet, nagy gazdasági átalakulás

•James Watt: gőzgép 1769

•Hargraeves: „Fonó Jenny”

•Cartwright - gépi szövőszék 1784

•MacAdam: makadám út kialakítása

•Fulton: gőzhajó 1807

•Stephenson: gőzmozdony 1825

•Maudslay: vas esztergagép 1810

 

•Kézműipart gyárakban folyó tömegtermelés váltja fel

•A termelés eszközei a gépek lettek

•A gőz a legfontosabb energiaforrás, a vas és a szén a legfontosabb alapanyagok

•Létrejöttek a gyárak: fő cél a profit maximalizálása

•Modern közlekedés: vasút, gőzhajó, makadám út

•Szabványosítás(egységes méretek) és gépgyártás: gépeken gyártani a gépeket

            » „tőkés iparosodás”

 

 

•A szállítás forradalma

•A vasút és a fejlettség kapcsolata

 

 

Ipari forradalom kibontakozása:

 

•Gyarmatok és befolyási övezetek» felvevőpiac

•Textilipar a húzóágazat → első gépek (ruha)

•A gőzgépek forradalmasították a közlekedést

•Vasútépítés vas és szénigénye » bányászat

            → fejleszti a nehézipart, kialakul a gépipar

•Gépek gyártanak gépeket: szabványosítás

•Növekvő népesség és városiasodás→ migráció (óriási népmozgás)

•Hihetlen profit

 

 

 

 

 

Kísérletek és elméletek a társadalmi ellentétek feloldására

 

Tartalom

A társadalom új jelenségeinek elemzése.

Az angol modell sajátosságainak feltárása – általános következtetések levonása.

Az utópisták főbb elveinek felismerése.

A marxizmus alapvető elgondolásainak feltárása.

A munkásmozgalom helyzetét, eredményeit meghatározó tényezők felismerése.

 

F: proletár, utópisták, chartizmus, géprombolás, osztályharc, sztrájk, marxizmus

N: Marx, Engels, Saint- Simon, Fourier, Owen

» a nehézipar fellendülése –„gépgyártás gépesítése”

•húzóágazatok: bányászat, szerszámgépgyártás

» demográfiai robbanás → társadalmi átalakulás

•mgazd.növ→népesség→ipari munkaerő→gazd.növ→népesség

•urbanizáció → nő a városi népesség száma

•A falusi lakosság száma csökken→migráció→ városi munkások

•A lakosság szegregációja (elkülönülése)

» Anglia gazdasági világhatalom lesz

•környezetszennyezés kezdete

 

 

 

A társadalmi helyzetet a vagyon, a tőke határozta meg.

Szélesedett a középréteg.

Az ipari munkásság vált a legnépesebb csoporttá.

 

 

» A bérmunkások társadalmi osztály kialakulása

•A falusi kézművesek, parasztok városokba áramlása

•A mezőgazdaságot és a kézműipart gépesítik

» Az új társadalmi réteg kiszolgáltatottsága

•Nem védték őket törvények

•Nem volt szükség szakképzett munkaerőkre

•Nem számít a fizikai erő → női és gyerekmunka

•A munkabérek a létminimum alatt voltak

•Törvény tiltotta a munkások szervezetbe tömörülését

•A folyamatos gépesítés miatt nőtt a munkanélküliség

•A munkások életkörülményei nyomorúságosak

 

 

 

 

•Gépromboló mozgalmak (luddizmus)

•Szakmánként szerveződő segélyszervezetek

1824 első szakmánkénti szervezetek→ szakszervezet

            eszköz: sztrájk=munkabeszüntetés

•Politikai érdekérvényesítés » chartizmus

            - petíció (charta)» munkásvédelmi törvények

            - 1819-47 gyári törvények (demokratizmus) javítottak a munkások helyzetén.

 

 

(jótékonysági akciók)

Ideális társadalom felvázolása törekedtek (Owen, Fourier)

Vagyoni egyenlőségre és a verseny kiiktatására törekedtek, melyet zárt közösségben kell megvalósítani.

A gyakorlatban működésképtelen elméletek

 

Marxizmus
a szocializmus és a kommunizmus születése

 

szocializmus (közösségi): azoknak az eszme áramlatoknak a neve, amely a társadalmi problémákat a magán-tulajdon korlátozásával és a közösség (állam) szerepének növelésével szeretné elérni

Karl Marx –Friedrich Engels: Kommunista Kiáltvány

kommunizmus: cél a kizsákmányolástól mentes társ.

•„osztályharc elmélet” (ellentétes erők harca-ez viszi előre az emberiséget) erőszakos átalakítást megfogalmazó irányzat.

•lineáris történeti fejlődés

•cél: az osztályok nélküli társadalom (munkásuralom)

•ideális: ősközösség (ott még nem volt magántulajdon)

•eszköz: proletárforradalom, proletárdiktatúra (ploretár=nincstelen)