Tartalom

A hatalmi egyensúly fogalmának feltárása.

Az alkotmányos monarchia kiépülésének nyomon követése Angliában.

A német széttagoltság jellemzőinek feltárása, európai történelemre gyakorolt hatásainak felismerése.

Oroszország nagyhatalommá válása okainak feltárása.

 

F: miniszterelnök, felelős kormány, parlamenti rendszer, toryk, whigek

 

É: 1740–1748, 1756–1763, 1772, 1795

 

T: Lengyelország, Szilézia, Galícia, Feketetenger

 

A hatalmi egyensúly rendszere:

 

•         Az európai hegemóniára törekvő dinasztiákkal szemben a többi hatalom összefogott. Kontinens hatalmai egymással voltak elfoglalva, így Anglia előretörhetett a gyarmatosításban.

•         Poroszország és Ausztria között háború Szilézia birtoklásáért-> Osztrák örökösödési háború(1740-1748)

•         1756-1763 között ismét háború Poroszok és Ausztria között-> 7 éves háború.

•         Az európai hegemóniára törekvő dinasztiákkal szemben a többi hatalom összefogott. Kontinens hatalmai egymással voltak elfoglalva, így Anglia előretörhetett a gyarmatosításban.

•         Poroszország és Ausztria között háború Szilézia birtoklásáért-> Osztrák örökösödési háború(1740-1748)

•         1756-1763 között ismét háború Poroszok és Ausztria között-> 7 éves háború.

 

 

Alkotmányos brit birodalom – Anglia

•         Törvényeket a megválasztott parlament hozta, amely a király aláírásával lett érvényes.

•         Törvényeket a király által választott miniszterelnök és minisztereik hajtották végre. (Felelősséggel és számadással tartozik a parlamentnek.)

•         Később a király a parlamenti többséget élvező politikai csoport vezetőjét nevezte ki.

Két politikai csoport alakult ki:

•         -Toryk: középbirtokosok

•         -Whigek: Pénzemberek, ipari vállalkozók

 

 

 

 

 

A Német-római Birodalom sajátos fejlődése

•         30 éves háborút lezáró vesztfáliai béke (1648)àNémet-római Birodalom szétseése (rengeteg kicsi és néhány nagy állam halmazává válik - Ausztria, Bajorország, Poroszország). (Uralkodói központok, saját hadsereg, saját külpolitika, saját vám)

•         Költségeik fedezésére különféle reformok, amelyek csak a lakosság terheit növelték. Lassult a gazdasági fejlődés

•         Abszolutista porosz uralkodók felvilágosult szellemű és átfogó reformokat hajtottak végre, mint például oktatás fejlesztése, nemesség adóztatása, jobbágyság felszabadítása.

•         A reformok II. (Nagy) Frigyes (1740-1786) uralkodása alatt teljesedtek ki.

•         Sikeres háborúk, gazdasági megerősödés, nagyhatalmi státusz.

•         Német erőviszonyok másik meghatározója a Habsburg Birodalom.

•         Törökök kiűzése után a birodalom súlypontja a Duna völgyébe helyeződött át.

•         Sziléziáért vívott harcokban alulmaradtak a poroszokkal szemben.

•         A birodalom megerősítése érdekében Mária Terézia (1740-1780) és II. József (1780-1790) felvilágosult reformokat vezettek be de a soknemzetiségű birodalmat nem sikerült egységgé formálni.

 

 

c. Oroszország előretörése
 
      Cárokat nem korlátozták törvények, intézmények--> Despotikus hatalom.

•         II. (Nagy) Katalin (1762-1796) cárnő folytatta a felvilágosult reformokat (új iskolák, városok, kereskedelem fejlesztése). Legfőbb célkitűzése az Orosz birodalom további terjeszkedése. Fő célpont Lengyelország lett.

•         Katalin Nagy Frigyes porosz királlyal szövetkezve 1772-ben felosztották Lengyelországot. Az osztozkodásba Ausztria is bekapcsolódott kiszakítva Gallíciát. A három hatalom végül 1795-ben teljesen felosztotta egymás közt Lengyelországot.

•         Katalin folytatta a további terjeszkedést egészen a Fekete-tenger partjáig.