» A kálvini reformáció terjedt el a XVI.sz.-ban

•hugenották: francia protestánsok (10%- D-Fr.)

•főleg a városi lakosok és parasztok körében

katolikusok↔hugenották (vallási, politikai↔)

1572 Párizs - Szt.Bertalan éjjele /Bourbon-Valoisoo/

→ 3000 hugenottát mészárolnak le a katolikusok

→ vallási és polgárháború (1572-1589)

IV. (Bourbon) Henrik a király (1589-1610)

„Párizs megér egy misét” (hugenotta→ katolikus)

 

•1598 nantes-i ediktum → szabad vallásgyakorlás

•belső béke megteremtése

•paraszti adóterhek csökkentése

•gazdaság fejlesztése → királyi manufaktúrák (luxus)

•támogatta a gyarmatosítást és a kereskedelmet

XIII. Lajos (1610-1643) » (Dumas:Három testőr)

•Richelieu bíboros – államminiszter (hatalom)

•hugenottaüldözés (La Rochelle elfoglalása)

•1614 után nem hív össze rendi gyűlést

•királytól függő hivatalnokszervezet és zsoldos haderő

 

Richelieu bíboros célul tűzte ki az egységes és erős Franciaország létrehozását (15mill. lakos)

» 1614-től nem hívják össze az országgyűlést, a király rendeletekkel kormányoz

hugenotta: francia protestánsok

gallikán egyház: franciák katolikus egyháza

•kiűzi a hugenottákat Franciaországból

•folytatja az állam központosító törekvéseit

•a királyi manufaktúrák és a külker. erősítése

•polgári származású hivatalnokok (taláros nemesek)

 

» az első európai háború ami vallási okokból is zajlott

            (1608. Protestáns Unió, 1609. Katolikus Liga)

•I. szakasz: 1618. cseh felkeléssel kezdődik, Prágában a huszita cseh nemesség a császári biztosokra támad (uralkodójuk a katolikus I. Mátyás) - vallásháború, 1620. fehérhegyi vereség, cseh nemesség kiirtása, birtokaik felosztása, Csehország örökös tartomány lett, kötelező német nyelv

•II. szakasz: 1625-1629. dán háború (szászokkal a Habsburgok ellen)
zsoldoshadseregek, Albrecht Wallenstein győztes előretörése, Lübeck - békekötés, a dán király kötelezte magát, hogy nem avatkozik a német ügyekbe

•III. szakasz: 1630-1635. svéd háború a választófejedelmek érik el, mert a császár túl hatalmas kezd lenni, II. Gusztáv Adolf, svéd király áll a protestáns szövetség élére, előretörnek - visszahívják a végveszélyben Wallensteint, aki 1632-ben vereséget szenved, de a csatában meghal a svéd király.

            1634-ben megölik Wallensteint, de megbomlik a protestáns egység

•IV. szakasz: 1635-1648. francia (svéd) háború
Richelieu beavatkozik, a vallási érdek teljesen elmosódik: katolikus, francia és a protestáns svédek a Habsburg-hatalom ellen, győzelmek, a Habsburgok kimerülőben

 

•augsburgi vallásbéke visszaállítása

•Németország széttagoltságát szentesíti

•Svájc függetlensége

•Hollandia függetlensége

•Svédország megkapja Elő-Pomerániát, Wismart, Stettint (folyótorkolatok!), a brémai hercegséget (birodalmi rendek sorába lép)

•Franciaország megkapja Elzászt, Tour, Metz és Verdun püspökségeket

 

» Az uralkodó egyre nagyobb jövedelmeire támaszkodva kiépíti:

•a tőle függő állami hivatalszervezetet

•zsoldossereget

•fényűzés → Versailles, a királyi udvar

•Az ügyek intézésben az uralkodóé a döntő szó

» az állampolgárok jogait nem védi semmi sem (lásd Lettre de cahcet)

 

miniszterei:

•Colbert – gazdaságügy

            → merkantilizmus

•Mazarin – államminiszter

            → rendi ellenállás felszám.

•Louvois – hadügyminiszter

            → reguláris hadsereg

•XIV. Lajos és Colbert pénzügyminisztere együttesen alakította ki

•cél: vámok segítségével megvédeni a belső ipart és exportálni a termékeket külföldre, hogy pénzt kapjanak érte

→ ezért manufaktúrákat hoznak létre, megszabják 

    a minőséget és segítik a kereskedelmet

» Addig sikeres a politika, amíg a külföldiek is elkezdik alkalmazni a védvámokat

 

Spanyol örökösödési háború  (1701-1714)

•az utolsó Habsburg-házi spanyol király, az utód nélküli II. Károly halála után kezdődött 1701-ben, és az utrechti (1713) majd a rastatti béke (1714) zárta le.

•Ausztria és szövetségesei: Anglia, Hollandia, Savoya, Portugália, valamint

•Franciaország és szövetségese Spanyolo., Bajoro., (és Erdély).

 

•A harcok főleg Spanyolország, Spanyol-Németalföld, a Német-római Birodalom és Észak-Itália földjén folytak, de kiterjedtek Észak-Amerikára is („Anna királynő háborúja”).

 

•Katonailag a franciaellenes erők győztek, de a Habsburgok túlzott megerősödésétől tartó tengeri hatalmak (Anglia és Hollandia) végül a diplomácia útjára terelték a megoldást, és a spanyol trónra a francia Bourbonok kerültek.