36. Az ellenreformáció és a barokk XVII.sz. Európája
A reformáció hatása
1517 – a reformáció kezdete
» elterjedése és irányzatai, szereplők
1555 – augsburgi vallásbéke (akié a föld, azé a vallás)
evangélikus: német területek, Skandinávia, Ausztria, Csehország, Magyarország
református: Svájc, Németalföld, Skócia, Anglia, Franciao., Magyarország (Erdély)
1545-63 – tridenti zsinat → A katolikus egyház válasza a reformációra, a megújulás igénye fontos
» ellenreformáció – a katolikus megújulás
(nagyhatalmak: Habsburg Birodalom, Franciaország, Spanyolo.)
A katolikus megújulás, az ellenreformáció
1545–1563 - tridenti (trentói) zsinat
•búcsúcédulák betiltása
•erkölcsös, vallási értékek megszabása
•iskolafejlesztés (papi oktatás, nevelés)
•nyomdák kihasználása (könyvnyomtatás)
•hittételek (dogmák) tisztázása
•katolikus hagyományok megerősítése
•Jezsuita rend megalapítása 1540 - Loyola Ignác
→ inkvizíció felújítása (Tiltott Könyvek jegyzéke)
•új korstílus: a barokk megjelenése
A barokk, a XVII.sz. korstílusa
•A barokk legkorább Portugáliában és Spanyolországban jelentkezett a XVI. század folyamán, egészében véve azonban a XVII. századi Európa korstílusa.
•Az elnevezés eredete máig vitatott:
BAROCCO: olasz szó, jelentése: nyakatekert okoskodás;
BARRUCCA: portugál szó, jelentése: pompás, szabálytalan gyöngy,
BAROS: görög szó, jelentése: súlyosság
•Az újraszerveződő, megerősödő katolikus egyház művészeti törekvései és propagandája testesülnek meg a barokkban az ellenreformáció idején.
•céljuk: az egyszerű emberek elkápráztatása, az "eltévelye-dett báránykák" visszaterelése az anyaegyház karjaiba
Stílusjegyei
- Erő, lendület, dinamizmus ábrázolása
Monumentalitás
Nyugtalan vonalak, formák
Bonyolult, nehezen áttekinthető szerkezet
Realista, esetenként naturalizmusba átcsapó ábrázolásmód
Túldíszítettség
- Teatralitás (= színháziasság)
- Pátosz, ünnepélyesség
- Szenvedélyesség
- Hősiesség-kultusz
- Barokk körmondat
- Kedvelt műfaja: az eposz
» Másik jelentős barokk szerzőnk a nagyszombati egyetem alapítója (ez utóbbinak az ELTE a jogutódja),
a Zrínyi-árvák nevelője, a jezsuita bíboros, Pázmány Péter volt.
|