35. Az angol polgári forradalom, 1640-1649
Az alkotmányos monarchia megszületése
A Tudorok kora – Anglia a XVI.sz.
Shakespeare időszaka – az angol reneszánsz
VII. Henrik (1485-1509)
•létrehozta a Titkos Tanácsot (királyi kormányzat)
•zsoldos hadsereget állított fel
•megerősítette a központi hatalmat
VIII. Henrik (1509-1547)
•egyeduralkodóként kormányzott
•elszakították az angol egyházat Rómától
» anglikán egyház kiépítése (1534)
I. Erzsébet (1558-1603)
•támogatta a tengeri kereskedelmet
•Anglia nagyhatalommá vált (1588 Nagy Armada)
•Az angol abszolutizmus tetőfoka
I. Erzsébet (1558-1603)
Anglia királynője
» puritánok (angol kálvinisták) mozgalma
•cél: megtisztítani a egyházat a katolikus elemektől
•az anglikán egyház eltávolodik a katolicizmustól
» a parlamentáris monarchia működése
•a királynő monopóliumokat vet ki a kereskedelemre
1600 Brit-Kelet-indiai Társaság (dél-ázsiai keresk.)
» Anglia tengeri hatalmának erősítése
•királynői jóváhagyású kalózkodás (Drake↔spanyol)
•tőkés vállalkozók gazdasági érdekei
•nagyhatalmi ellentétek (+vallásos színezet) 1588!!
Az változás első helyszíne Anglia
» Felfedezések » világpiac » tőkés termelés
•Árak növekedése – piac bővülése
•Befektethető pénz (tőke) áramlása a termelésbe
•A mgazd-ban kezdődik a változás
(élelmiszer és juh → gyapjú → textilipar)
Anglia: „bekerítések” (XVI-XVIII.sz)
» nagybirtokosok a közös földeket kisajátítják a bérlők parcelláit saját kezelésbe veszik → nagyobb haszon
•Jobbágyi kötöttségek megszűnnek (szabad bérlők)
•A nemesség adózik→bekapcsolódik az árutermelésbe
→ létrejön az újnemesség (dzsentri)+tőkés vállalkozók
A Stuart dinasztia Angliában (A Jakabok és Károlyok kora)
1603 (Erzsébet †) Tudor-ház » Stuart ház
•A stuartok célja az abszolutizmus folytatása
•A parlamentet mellőzik → nyílt egyeduralom
•A katolicizmus erősítése ↔ anglikán egyház
•Királyi regálék felújítása→ monopóliumok
Következmények:
→ A puritánok (a kálvinizmus angol képviselői) és a parlament képviselői ellenálltak a királynak
→ Skót felkelés 1638
→ a királynak pénzre, így a parlamentre van szüksége
Az angol polgári forradalom szakaszai (1640-1689)
1. parlamenti szakasz 1640–42
2. polgárháborús szakasz 1642–49
3. köztársaság szakasz 1649–60
4. restauráció időszaka 1660–88
5. dicsőséges forradalom időszaka 1688–89
A polgárháború kora 1642-49
•I. Károly (1625-49) erőszakhoz folyamodik
•A radikális puritánok hadsereget szerveznek
élén: Oliver Cromwell → a vasbordájúak
1649 a király kivégzése - Anglia köztársaság
» Cromwell katonai diktatúrát hoz létre
-1651 hajózási törvény (csak angol hajók↔holland)
→ tengeri háború Hollandiával »Anglia tengerek ura
-Skócia és Írország elfoglalása »angol egyeduralom
-1658 Cromwell † - a diktatúra vége
New Model Army (a vasbordájúak)
Az „új mintájú hadsereg”
• Ezt a sereget jómódú parasztokból és kézmûvesekbõl toborozták → ütõképesebb.
• Cromwell seregének fõ erejét a vaspáncélos lovasság adta, akiket “vasbordájúaknak” neveztek el.
• A puritán sereget kemény fegyelem és fanatizmus jellemezte.
• Jelszavuk ez volt: “Bízzál Istenben és tartsd szárazon a puskaport!”
• A hadseregreform hatása - 1644-ben Marston Moornál, majd 1645 Nasbynél gyõzelmet aratott a királyi sereg felett.
Stuart restauráció 1660-1688
•Cromwell halála után a tőkés vállalkozók visszahívták a Stuart királyokat
•Ők ígéretük ellenére vissza akarták állítania az abszolutizmus ↔ parlamentiek
•Növelni akarták a katolicizmust ↔ anglikánok
•Meghívták a trónra a holland protestáns fejedelmet Orániai Vilmost (1688-1702)
» Jognyilatkozat – polgári szabadságjogok
» államforma: alkotmányos monarchia
„a király uralkodik de nem kormányoz”
A dicsőséges forradalom 1688-89
1688 Orániai Vilmos a trónon »parlamentális monarchia
1689 Jogok Nyilatkozata (Bill of Rights) tartalma:
•a törvényhozó testület a parlamentbe
•a végrehajtó hatalom a parlamentnek felelős kormány
•független bíróságok létrehozása
•a parlamentnek évente üléseznie kell
•a király uralkodik, de nem kormányoz
•a parlament beleszólhatott az adószedésbe és a hadsereg fenntartásába
1707 Unio – Anglia+Skócia=Nagy-Britannia
A nagyhatalmi egyensúly
» A modern hatalmi politika alapjai ekkor jelennek meg: Anglia célja a kontinensen hatalmi egyensúly kialakítása, és a szabadkereskedelem biztosítása
Erőviszonyok:
–Anglia: kereskedelemben a legerősebb, politikailag a mérleg nyelve
–Franciaország: potenciálisan Európa egyik legerősebb állama
–Poroszország: feltörekvő katonaállam
–Ausztria: soknemzetiségű, sokvallású fokozatosan gyengülő állam
–Oroszország: hatalmas terület, hatalmas emberanyag, tél, → együttesen a jövő államává teszik
|