A tizenöt éves háború okainak és következményeinek feltárása.

A török elleni háború, a rendi törekvések és a vallási kérdés összefonódásának megértése a Bocskai-szabadságharc menetében.

A bécsi béke tartalmának megértése, jelentőségének felismerése.

A rendek és a királyi hatalom erőviszonyainak nyomon követése, a változások okainak és következményeinek felismerése.

 

F: hajdú, hűtlenségi per, kompromisszum, szabad királyválasztás, bécsi és zsitvatoroki béke, hajdúszabadság

N: Bocskai István, Pálffy János, Habsburg Rudolf, Habsburg Mátyás, Báthori Zsigmond

T: Gyurgyevó, Győr, Mezőkeresztes, Álmosd, Kassa

 

1593 -1606 tizenöt éves háború (Habsburg↔török)

                        1606 zsitvatoroki béke → egyenrangú felek

 

1618-1648 harminc éves háború (prot.↔ katolikus)

                        1648 vesztfáliai béke

 

1663-1664    török – Habsburg ellentét /Zrínyi Miklós/

                        1664 vasvári béke

 

I. Rudolf (1576-1608) a magyar trónon » céljai:

•a török kiűzése Európából (+ pápa)

            → 15 éves háború /1593-1606/

•magas háborús terhek↔ magyar nemesség

•protestantizmus felszámolása» ellenreformáció

•rendeleti (központi) kormányzás

•magyar rendiség visszaszorítása (főurak vagyonát akarta megszerezni a hb. Bocskai István a Tiszántúl legnagyobb birtokosa, őt is le akarják fogni, hajdúkat küldtek érte, de azok átálltak Bocskai oldalára.

» 1604-1606 Bocskai-féle felkelés győzelemmel végződik. Ellenőrzése alá kerül Erdély, és a Királyi Magyarország jelentős része, és a rendek mindkét országban fejedelmükké választották.

A török mellé állt, de Bocskai elutasította a felkínált koronát.

lemondott a magyar fejedelmi címről, vallásszabadság; rendi alkotm. megerősítése; önálló Erdély;

status quo =fennálló viszonyok szentesítése

A hb-ok mostantól nem fizetnek évi adót a töröknek.

 

 

 

•         Pusztásaik miatt a nemesség már kiirtásukat követelte.

•         Bocskai erre felszabadította őket a jobbágyi állapotból, közös nemességet adott nekik, és letelepítette őket, amiért cserébe katonáskodniuk kellett.--> Jelentős haderő

 

II.Mátyás (1608-19) a magyar trónon

•1608 pozsonyi ogy.» a rendek megerősít-tették a bécsi béke pontjait – rendi jogok

 

Bethlen Gábor reálpolitikájának megismerése, eszmei, gazdasági és személyi összetevőinek feltárása.

Vita Bethlen politikájáról.

Erdély magyarországi politikában betöltött szerepének feltárása (különösen a rendi jogok és a vallásszabadság szempontjából).

Vita a rendi jogokért való küzdelem történelmi szerepéről.

Erdély gazdasági és kulturális virágzásának elemzése.

Az Erdélyi Fejedelemség hanyatlásának elemzése, következményeinek megértése.

F: nikolsburgi és linzi békék, vallásszabadság, fejedelmi központosítás

N: Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, II. Rákóczi György, Apafi Mihály

É: 1613–1629, 1657, 1660

T: Lippa, Partium, a hét vármegye területe, Várad

Bethlen Gábor (1613-29)
Élvezte a török támogatását.

Bekapcsolódott a harminc éves háborúba, Felvidéket meghódítja

1620 – Bethlen Mo. királyának választják a rendek

1621 – nikolsburgi béke (Bethlen-II.Ferdinánd):

•1606-os bécsi béke pontjait megerősítik, +7 vármegye jövedelmei

•Bethlen „birodalmi herceg” , lemond foglalásairól és a magyar királyi címről

 

Politikája» célja az újraegyesítés (függ a töröktől)

•nagy birtok, állandó haderő, rendek háttérben

2. Gazdaságpolitika – protekcionizmus (vámokkal védte a hazai termelést)

•ipar fejlesztése – külföldi mesteremberek

•állami monopólium bizonyos termékekre (marha,méz)

•saját birtok növelése + 7vármegye jövedelme

3. Társadalompolitika →közép-, alsó réteg támogatása

4. Kultúrpolitika                   kp. Gyulafehérvár

•tudomány, művészetek támogatása

•protestáns főiskola, könyvtár, építkezések, prédikáció

 

 

Folytatta Bethlen politikáját.

1645. Linzi béke: bécsi béke megerősítése, kiterjesztették a vallásszabadságot a jobbágyokra.

Mo. legnagyobb birtokosa. Fia II. Rákóczi György

A fejedelemség bukása                                örököl

A töröktől független, önálló politikát folytat. Kísérletet tett a lengyel trón megszerzésére, sikertelenül.

A török bosszúhadjáratot indított, romba döntötte Erdélyt, a Partium egy részét elcsatolták