A két nagyhatalom erőterének határán levő ország helyzetének megértése, politikai és területi következményeinek felismerése.

A magyar vezető réteg kiúttalanságának

és az országegyesítési kísérletek kudarcának megértése.

Az oszmán hódítás természeti, katonai és politikai összetevőinek feltárása.

 

N: Fráter György, Dobó István, Losonczy István, János Zsigmond, Zrínyi Miklós

T: Eger, Szigetvár, Várad, Temesvár, Drégely

 

•Nemzetközi támogatás hiánya

•Katolikus egyház problémái (reformáció*)

•Nemzeti összefogás hiánya

•Gyenge központi-királyi hatalom

•Egymásnak feszülő-széthúzó bárói érdekek

•Elavult hadseregszerkezet, gyenge végvárak

•Erős oszmán birodalom, erőteljes terjeszkedés

            1521 Nándorfehérvár (Belgrád) elvesztése

•Feudális keretek erősek (Werbőczy Hármaskönyv)

 

 

A mohácsi csata
1526. augusztus 29.

•II. Lajos király meghal †

•Brodarics István – szerémi püspök

•Tomori Pál –

            kalocsai érsek

•Szapolyai István – erdélyi vajda

•Báthory István – nádor

•Perényi Péter

 

•A török ősz végére kivonul az országból

Szapolyai: köznemesi támogatás (rákosi végzés)

↕

H.Ferdinánd: főnemesi támogatás (házassági szerz.)

» kettős királyválasztás /2király/ - belső harcok

1529 a török ismét az országban» 2 részre szakadás

1538 váradi béke (Ferdinánd – Szapolyai)

•Szapolyai halála után a korona Ferdinándra száll

•Még akkor is ha Szapolyainak fia születik

1540 Szapolyai †,de fia születik, János Zsigmond, akit a török elismer – Fráter György megkoronázza- II.János

 

•1540 Ferdinánd harca a trónért – török jön

1541 augusztus 29. Buda török elfoglalása

            » az ország 3 részre szakadás

•A Királyi Magyarország (Pozsony)

            → Habsburg befolyás – Ferdinánd

2. Az Erdélyi Fejedelemség (Gyulafehérvár)

            → török függés - János Zsigmond

3. A Török Hódoltság (Buda)

            → török irányítás, adózás, stb.

 

A hódoltság általános és sajátos viszonyainak feltárása.

Az Erdélyi Fejedelemség kialakulásának kül- és belpolitikai okainak feltárása.

Erdély szerepének megértése.

A királyi Magyarország felépítésének, helyzetének feltárása.

A magyar reformáció általános és speciális jellemzőinek feltárása.

A reformáció időbeli és területi vonatkozásai.

 

F: kettős adózás, khász városok, parasztvármegyék, főkapitányságok, ó- és újolasz bástya, székek, Udvari Kamara, Udvari Haditanács, unitáriusok, speyeri szerződés

N: Báthori István, Károli Gáspár, Méliusz Juhász Péter, Dávid Ferenc

É: 1570

T: Partium, Debrecen, Sárospatak,Gyulafehérvár

 

A várháborúk
várak - védőik

Hadjáratok Magyarország ellen:

(1526 - Mohács, 1529 – Buda, majd Bécs ellen)

1532 – Bécs, Kőszeg – Jurisics Miklós,

1541-1546 – Buda és környéke

1552 Eger – Dobó István, Mekcsey István

                         Drégely – Szondi György

                         Temesvár – Losonczy István

                         Szolnok – Nyáry Lőrinc

1566 Szigetvár –Zrínyi Miklós („szigeti veszedelem”)

 

A hódoltság általános és sajátos viszonyainak feltárása.

Az Erdélyi Fejedelemség kialakulásának kül- és belpolitikai okainak feltárása.

Erdély szerepének megértése.

A királyi Magyarország felépítésének, helyzetének feltárása.

A magyar reformáció általános és speciális jellemzőinek feltárása.

A reformáció időbeli és területi vonatkozásai.

 

F: kettős adózás, khász városok, parasztvármegyék, főkapitányságok, ó- és

újolasz bástya, székek, Udvari Kamara, Udvari Haditanács, unitáriusok, speyeri

szerződés

N: Báthori István, Károli Gáspár, Méliusz Juhász Péter, Dávid Ferenc

T: Partium, Debrecen, Sárospatak,Gyulafehérvár

 

•Erdély és a Partium » török hűbéres állam

•Évi meghatározott adót fizet a töröknek

•Fejedelmet csak a török szultán engedélyével választhatnak.

•Nem folytathatnak önálló külpolitikát

•A belpolitika viszont teljesen önálló

•elsőrendű szerep: védelmi feladatok → had- és pénzügy

•a fejedelmi hatalom túlsúlya lesz jellemző

•lakossága : magyar, székely, német (szász), román

•a magyar vármegyék, a székely és szász székek alkották politikailag a „három nemzet”-et

•a rendiség viszonylag gyenge volt

A hódoltsági terület
( Duna-Tisza köze, a Dunántúl dél-keleti része )

•a török birodalom legészakibb tartománya

•katonai alapon rendezték be :

•közigazgatási egységek :

o          vilajetek - élükön a pasa - a budai pasa a szultán helytartója is

o          szandzsák - élükön a bég

•fontos hivatalok :defterdár, mufti, kádi

•a meghódított föld a szultáné

•Kettős adózás

•Nem tért át a lakosság tömegesen a muszlin vallásra

A királyi Magyarország
Ny-i és É-i országrészek (Felvidék-Délvidék)

 

•védelmét 6 főkapitány (100 végvár - 15-20 ezer katona)

•a politikai és igazgatási rendszer átalakul

» új központi hivatalok: a helytartóság a közigaz-gatást szervezte + megalakultak a kormányszékek

•az udvar az országon kívülre kerül (Bécs)

•a magyar rendiség intézménye megmaradt (gyenge) de az országgyűlés elvesztette jelentőségét (adó)

•» XVI.sz. rendi dualizmus

•gazdaság : megnő a majorság szerepe

» a közép-európai Habsburg Birodalom része

» új várrendszer kiépítése (Kanizsa, Győr,Komárom)

 

•a nádor helyett helytartók az ország élén

•létrejött a Magyar Kamara → pénzügyek (1528)

•az Udvari Tanács (Bécs) → hadügy (1556) 

•a Magyar Kancellária is udvari befolyás alatt