22. A koraújkor története vázlatokban (1492-1711)
Tartalom
A tőkés termelés kialakulásának és jellemzőinek megértése.
Az új termelési formák és a társadalmi változások közötti kapcsolatok feltárása.
Az angol királyi hatalom helyzete és a gazdasági-társadalmi folyamatok közötti kapcsolatok megértése.
Az angol külpolitika fő vonalainak felismerése.
F: parlament, anglikán, monopólium, tőkés termelés, manufaktúra, újnemes (dzsentry), bekerítések, termelékenység
N: VIII. Henrik, I. Erzsébet
É: 1534, 1588
T: London
A Tudorok kora – Anglia a XVI.sz.
VII. Henrik (1485-1509)
•létrehozta a Titkos Tanácsot
•zsoldos hadsereget állított fel
•megerősítette a központi hatalmat
VIII. Henrik (1509-1547)
•egyeduralkodóként kormányzott- abszolutizmus
•elszakították az angol egyházat Rómától
» anglikán egyház kiépítése
I. Erzsébet (1558-1603)
•támogatta a tengeri kereskedelmet
•Anglia nagyhatalommá vált (1588 Nagy Armada pusztulása -spanyol)
Az anglikán egyház Angliában
•az angol király lett az egyházfő
•elszakították az angol egyházat Rómától
•kisajátították az egyház vagyonát is
•a parlament dolgozta ki az egyház alapelveit
•a kolostorokat feloszlatták
•a főpapokat a király nevezte ki
•fenntartották az egyházi hierarchiát
élén: canterbury-i érsek
•elvetették a szentek és az ereklyék tiszteletét
» Az ország vezetőinek esküt kellet tenniük az új hitre
A tőkés gazdaság kibontakozása
XVI. sz. eleje a beáramló nemesfém » nőtt az áruk értéke
•a befektetett pénz à mezőgazdaságba à iparba került
•gyapjúkereslet / a textilipar fontos alapanyaga /
•Angliában az éghajlat kedvezett a juhtenyésztésnek
•A falu és a birtokos által használt megművelt földeket à juhlegelő à bekerítették à a területet összefüggő birtokká szervezték à szabadon rendelkeztek vele
Ez a bekerítési folyamat a XVI-XVII. században zajlott le
•A fölbirtokosok földjeiket parasztbérlőknek- yeoman - adták ki, vagy maguk műveltették bérmunkásokkal.
•A vállalkozó földbirtokosok » az új nemesség – gentry.
A felvásárlási-kiadási rendszer és a manufaktúrák kialakulása
gyarmatosítás à megnőtt az olcsó posztó iránt kereslet
•A gazdagabb vállalkozók a földjüket elvesztett parasztoknak à nyers gyapjút adtak megmunkálásra à majd mikor elkészültek vele, akkor begyűjtötték à és végül haszonnal értékesítették à
» Ezt nevezzük kiadási és felvásárlási rendszernek
• A vállalkozók miatt felhalmozódó tőke és az értékesítési lehetőségek bővülése à új termelési forma à manufaktúra
MANUFAKTÚRA
àA tulajdonosok bérmunkásokat alkalmaztak
àA munkafolyamatot részekre bontották
àA egyes feladatokat más-más ember végezte
à Nagy tömegben készült az áru à olcsóbbá vált
Anglia világhatalommá válása
I. Erzsébet (1558-1603) → „Anglia aranykora” (reneszánsz)
•az anglikán egyház protestáns egyházzá vált
•támogatta Drake admirális Föld körüli útját.
•1584-ben kalózvállalkozók alapították meg Anglia első észak-amerikai gyarmatát Virginiát
•támogatta a tengeri kereskedelmet
↔ II. Fülöp Spanyolországa
1588 az angolok legyőzik a spanyol Nagy Armadát
•monopóliumokat adott ki egyes árucikkekre (vám)
•első kereskedőtelepek és kereskedőtársaságok létrejötte (Moszkvai-, Kelet-indiai Társaság)
Tartalom
Az abszolutizmus alapvető vonásainak azonosítása és gazdasági feltételeinek feltárása.
A spanyol gazdagság és a gazdasági válság kölcsönhatásának feltárása.
Az európai hatalmi viszonyok nyomon követése.
A németalföldi szabadságharc társadalmi és vallási vonatkozásainak felismerése.
F: abszolutizmus, tanácsok, vetésforgó, közvetítő kereskedelem
N: II. Fülöp, Alba herceg, Orániai Vilmos
É: 1567, 1571, 1579, 1588,1609
T: Németalföld, Antwerpen,Utrecht, holland gyarmatok
V. Károly birodalmának örökösei
II. Fülöp (1556-1598) örökölte a spanyol trónt (I. Károlytól-apja)
•kiépítette az abszolút királyi hatalmat
Abszolutizmus: kormányzati rendszer, mely az uralkodó korlátlan hatalmán alapul.
•a nemesfémek hatására Eu. erős hatalma
•zsoldoshadsereg – keresztény uralkodó
•1571-ben Fülöp féltestvére Lepantónál megállította az oszmánok előrenyomulását
» a spanyol gazdaság ekkor már hanyatlott
A Németalföldi Szabadságharc (1566-1609)
•Németalföld sp. fennhatóság alatt állt.
•A gyarmatosítás egyik fő haszonélvezője
•A lakosság érdekeit sértette a folyamatos adóemelés, a szabad vallásgyakorlás korlátozása
•Az északi városokban zavargások törtek ki
•A népmozgalomtól a nemesség és a polgárság vezetői megrettentek
•1567: Alba herceg vérfürdőt rendezett a megfékezésére
•tette következtében egységbe kovácsolta a különböző irányzatokat és a felkelés élére Orániai Vilmos állt.
•1579: Utrechtben szövetséget hoztak létre és kikiáltották függetlenségüket
•1609-ben az északiak megvédték függetlenségüket amit Spanyolország is elismert mint Hollandiát
Tartalom
A Habsburg dinasztikus politika jellemzőinek feltárása.
A harmincéves háború ellentéteinek és eredményeinek megértése.
A hatalmi erőviszonyok változása mögött meghúzódó gazdasági, társadalmi és kulturális folyamatok feltárása.
F: örökös tartományok, tengeri hatalmak, európai hatalmi egyensúly
N: I. Ferdinánd, Wallenstein, Gusztáv Adolf
É: 1618–1648, 1620, 1701–1714, 1704
T: Fehérhegy, Vesztfália, Rajna
A Dunai Habsburg-Birodalom
•V. Károly után a Habsburg –ház kettészakadt: II. Fülöp sp ág, az osztrák ág birodalmai I. Ferdinánd (1526- 1564) uralma alá kerültek (cseh, magyar király is)
•Mo-on csak megállítani tudta
a török hadsereget.
•A rendek és a központi hatalom
vallási színezetet kapott
•Osztrák tartományaikban
sikerült betiltatni a protestantizmust. I. Ferdinánd
A Harminc éves háború (1618-48)
•A protestáns rendek nem akarták meg-koronázni a katolikus II. Ferdinándot (vallásháború is)
•Fő hadszíntér No.
•1618 a háború első, cseh szakasza
•II. Ferdinándot Spanyolország és a pápa támogatta
•1620: cseh vereség a Fehér-hegynél
•A Habsburgok felszámolták a cseh rendi jogokat: cseh nemességtől birtokelvétel és németeknek adása
•Csehország örökös tartományukká vált
•A háború második szakaszában – dán szakasz
(1625-1629) IV. Keresztély, dán király állt a protestáns hatalmak élére
•Visszaszorították a dánokat a Habsburgok, de Svédország szintén csatasorba állt
•II. Gusztáv Adolf (svéd kir.)legyőzte a Habsburg császár hadvezéreit(Tillyt és Wallensteint)
•Franciaország sereget küldött a Habsburgok ellen így erőfölénybe kerültek a protestánsok és a Habsburgok békére kényszerültek.
A Vesztfáliai Béke 1648
•1648-ban több részben kötötték meg.
•Szentesítette a Német-római Birodalom széttagoltságát.
•A birodalmi gyűlés döntésképtelenné vált
•A Habsburg dinasztia nem szenvedett teljes vereséget; az osztrák és cseh tartományokban felszámolta a rendiséget
Spanyol örökösödési háború
XIV. Lajos fr. És I. Lipót (H. B.) között
Anglia és Hollandia az H. Bir. mellé állt.
Közben M.o-on kitört a Rákóczi-szabadságharc
1704 höchstädti csatában az oszrták és angol csapatok győznek.
- Lipót, és fia I. József is meghalt, így Károly (Habsburg) egyszerre lett sp. és osztrák örökös is, de XIV. Lajos unokáját ismerték csak el a sp. trónon (felt. nem egyesíthet).
Ausztria megszerezte a sp. Németalföldet, Milánót, és Nápolyt.
|