Tartalom

 

A királyi hatalom meggyengülésének értékelése (pozitív és negatív hatások).

A XIII. századi magyar társadalomszerkezet

Sajátosságainak megértése, összevetése a nyugati modellel.

A tartományúri hatalom kialakulásának és következményeinek felismerése.

F: bandérium, familiaritás, tartományúri hatalom, nemesek, nemesi vármegye

N: Kézai Simon, IV. (Kun) László, III. András

 

A királyi hatalom meggyengülése

Az Árpád-kor folyamatos birtokadományozásai miatt:

(trónviszályok, háborúskodások, tatárjárás stb.)

•         A király kényt. jövedelmét a regálék növ-ből fedezni

•         Létrejön egy nagyon befolyásos nagybirtokosi réteg oligarchák=kiskirályok → vármegyényi területek birtoka

                        (Abák, Kőszegiek, Csákok, Kánok stb.)

 

A bárók és a familiaritás

A bárók jelentősen megerősödtek, egyre nagyobb összefüggő birtokok uraivá váltak.

A kisebb birtokosok = serviensek kénytelenek voltak nekik behódolni, és a szolgálatukba állni. Mint kíséretének tagjai a báró családjához, famíliájához tartoztak, ezért ezt a rendszert familiaritásnak nevezzük. De a familiáris birtokát a királytól, és nem az urától kapta, és ez a viszony nem öröklődött.

 

Familiaritás

 

•A katonai kíséret egy formája →előkelő szolga

•A Magyar Királyságban nem alakult ki a Ny-i hűbéri rendszer(nincs hűbéres =vazallus– hűbérúr=senior)

            → nem érinti a nemesi birtokot

 

Az egységes nemesség létrejötte

 

•1222: serviensek, várjobbágyok, bárók kiadatják az Aranybullát: megfogalmazódik az adómentesség

•1232: Kehidai oklevél: a serviensek jogot kapnak helyi szinten érdekeik közös védelmére: a megye keretein belül (nemesi vármegye kezdete)

•1267: IV. Béla a tatárjárás után már nemesnek nevezi a servienseket is

•1351: Nagy Lajos kimondja az egy, és ugyanazon nemesi szabadság elvét

 

 

 

 

A nemesi szabadság tényezői

 

•Nincs különbség vagyon vagy földbirtok alapján

 

Az egységes jobbágyság létrejötte

 

•A lesüllyedő szabadok, szolgák és hospesek összeolvadásával létrejött egy új szolgáltatásokra kötelezett réteg a jobbágyság.

•A jobbágy birtokosa,de nem tulajdonosa telkének. Ez után rója le szolgáltatásait (egyháznak, földesúrnak, királynak).

•A jobbágy ura joghatósága alatt áll, peres ügyeit az úriszéken a földbirtokos döntötte el.

•Szabadon költözhetett, ha szolgáltatásait teljesítette.

 

A jobbágyság kialakulásának folyamata

 

•1298: az jogok egységesítése megtörtént: minden parasztnak joga van a szabad költözéshez

•Az 1349-50-es pestisjárvány idején ezt használta ki sok birtokos, meghalt jobbágyai helyére átcsábított adómentesség ígéretével parasztokat

•1351: Nagy Lajos rögzíti a kötelezettséget is: a jobbágyoknak mindenképpen fizetniük kell a kilenced adóját

 

Az aranybulla felújításai

 

1222 II. András törvénykönyve – Aranybulla

1231 második aranybulla (módosított változat)

 

1267 IV. Béla adja ki és már nemesnek nevezi a servienseket (megerősítette a szerviensek jogait a nagybirtokosok visszaszorítása miatt)

 

1351 Nagy Lajos rögzíti az állapotokat

 

 

 

 

•Anarchikus állapot → pápai legátus az országban

•A bárói hatalom, politikai befolyás

            1277 „országlakosok” gyűlése Rákos mezőn (főpapok, bárók, nemesek, kunok, szászok): királyi tekintély tiszteletben tartására kötelezték a bárókat.

            1278 morvamezei csata (a cseh Ottokár legyőzése)

 A „kunok” ügye (származása, életvitele, halála)

III. András (1290-1301) az utolsó Árpád-házi

•Hatalma a szövetséges bárói klikktől függött

•A kiskirályok=tartományurak: (hatalmukat több megyére kiterjesztő, és területükön az uralkodói jogokat is kisajátító bárók) diktáltak

•1298-as törvények (jobbágyi költözés, nemesek védelme)

1301 III. András halálával férfiágon kihalt az Árpád-ház

 

 

 

•A magyar alkotmányosság alapja 1949-ig

•Csak az lehetett magyar király akit az esztergomi érsek ezzel a koronával Székesfehérváron

Részei:

•Alsó – görög (abroncs) korona

Dukász Mihály bizánci császártól

•Felső – latin korona (2 ív) XIsz.