Tartalom

 

A magyar egyházszervezet felépítésének és a magyar királyság megszilárdulásában játszott szerepének megértése.

A vármegyerendszer felépítésének és szerepének megértése.

A XI. századi trónharcok és a gazdasági, társadalmi és államfejődés közötti összefüggések megértése.

F: királyi vármegye, várnépek, várjobbágyok, hiteles hely, káptalan, dukátus, pogánylázadás

N: I. (Szent) István, Orseolo Péter, Vazul, Gellért, I. András, I. Béla, Salamon, Géza

T: Fehérvár, Pozsony, Esztergom

 

 

Egyházszervezet kiépítése I. István (997-1038)

 

Egyházmegyék (püspökségek) kiépítése

Az egyházat földadományokkal erősítette meg

Tized: a termés 1/10-ét a püspökségek szedték be.

10 falunként 1 templomot építettek

Esztergomi érsekség (élén az esztergomi érsek) létrejöttével a magyar egyházszervezet függetlenné vált

Később kalocsai érsekség is megalakult

Alájuk tartoztak a püspökségek: Veszprém, Győr, Pécs, Eger, Gyulafehérvár, Csanád, Várad, Vác.

Sorra létesültek a bencés kolostorok is (Pannonhalma, Pécsvárad)

Létrejöttek a káptalanok is, mely a püspökök munkáját segítették (szertartások, írásos tevékenységek, oktatás) Oklevélkiadásban ezek voltak a hiteles helyek.

 

A középkori magyar egyház felépítése- ábra

 

Királyi vármegyék

 

Vármegye: területi alapon nyugvó közigazgatási egység. A királyi várak körül alakultak ki. Magába foglalta az egyházi és magánföldesúri birtokokat is. Élén a megyésispánok álltak. A területén lévő fontosabb vár lett a központja.

Királyi vár: a hozzá tartozó királyi birtokokkal alkották a várispánságot, élükön az ispán. Az ispán alatt álltak a szolgaállapotú várnépek és katonáskodó várjobbágyok.

A király időnként felkereste a várakat és kíséretével felélte a birtok terményeit

Az ispánok, és megyésispánok gyakorolták területükön a királyi hatalmat: bíráskodtak, kezelték a királyi jövedelmeket, katonai vezetők voltak.

Nádorispán: Legmagasabb világi méltóság, a királyi udvar ispánja.

Királyi tanács: a király munkáját segítő legfőbb hatalmi testület. Tagjai az ispánok, és főpapok.

Királyi hadsereg: a királyi várak fegyveresei a várjobbágyok, várnépek, akiket ispánjuk vezetett.

+ A királynak közvetlenül alárendelt vitézek (olyan szabad birtokos, aki nem tartozik az ispán alárendeltségébe), később a király szolgáinak, szervienseknek nevezték őket.

 

 

 

Trónutódlás

 

Trónörökös Imre herceg (István fia) vadkanvadászatban meghalt (1031)

Orszeolo Pétert nevezte meg utódjának István (nővére fia).

Vazult (István unokatestvére) megvakíttatta – uralkodásra alkalmatlan lett

Közel 30 éves trónviszály (több király váltotta egymást) vette kezdetét

 

Trónviszályok

Az uralkodók, hogy biztosítsák hatalmukat földadományokkal jutalmazták híveiket. Így csökkent a királyi birtokállomány.

Időnként külföldi támogatást is igénybe vettek.

 

 A zűrzavarban jó alaklom kínálkozott a lesüllyedő szabadok felkelésére (1046), akiket a békési Vatta vezetett. Céljuk a pogányság visszaállítása. (templomokat gyújtottak fel, papokat végeztek ki. Gellért csanádi püspök, Imre herceg nevelője is itt esett áldozatul.)

 

-          Visszaverte a német támadásokat

-          Osztozott öccsével (Béla) a hatalmon. Dukátust = hercegséget állítottak fel, így övé a királyság 1/3-a. Ezzel kívánták a trónviszályokat elkerülni.

Ez azonban nem segített újból fellángoltak a trónért folytatott küzdelmek.