Közép-Európa fogalmának elemzése több megközelítésből.

A hospesmozgalom és a gazdasági-társadalmi fejlődés kapcsolatának megértése, a konfliktusforrások felismerése.

A huszita tanok általános és egyedi vonásainak felismerése.

 

F: hospes, husziták, táboriták, kelyhesek, szekérvár, két szín alatti áldozás

N: Husz János, IV. Károly

É: 1414–1418, 1434

T: Konstanz, Prága, Lipany

 

 

•1306 Luxemburg-ház a cseh trónon

•IV. Károly (1346-78) /császár*/ idején éli fénykorát

            - építkezések, gazdasági-kulturális fejlődés (bányászat)

            - német telepesek=hospesek beáramlása (céhek)

            - a királyság központja Prága (1348 egyetem)

            - egyház ellenes hangulat»nyugati egyházszakadás

Husz János fellépése -prágai teológus, prédikátor

            - Wyclif eszméinek hirdetője (Tkv. 43o.)

            - a reformáció előfutára

            - követői a husziták

            - 1411 kiátkozza a pápa, 1415 eretnekké nyilvánítják †

 

 

célja: az egyház megreformálása

•Elítélte az egyház világi hatalmát, gazdagságát

•Nincs szükség a szerzetesrendekre

•Visszatérés a Szentíráshoz

•Két szín alatt való áldozás a világiak számára is

•Cseh anyanyelvű prédikáció és istentisztelet

1415 konstanzi zsinat             (Luxemburgi Zsigmond)

            → eretnekké nyilvánítják és máglyán megégetik

 

Husz János máglyahalála- ábra

Válság és reform a középkori egyházban- ábra

 

 

1419 Husz hívei, és az egyházzal elégedetlenkedők lázadása → IV. Vencel király halála

A husziták (Husz hívei) nem egységesek – 2csoport:

•kelyhesek (nemesek, módos polgárok)

            céljuk: - egyházi vagyon elkobzása

                              - két szín alatt áldozása, idegenek kizárása

•táboriták (parasztság, szegényebb polgárság)

                              - követeléseik sokkal radikálisabb volt

Zsigmond ↔ husziták (egyesülnek) Jan Zizka

            - kezdeti huszita sikerek (huszita harcmodor–szekérvár)

            - a kelyhesek kiegyeznek az egyházzal

 

Események a huszita háborúkban (1419-1434)

 

•1420 huszita győzelem (Zizka)

•1433 prágai kompakták (kiegyezés)

            - az egyház engedte a két szín alatt áldozást, a         szabad prédikálást

            - a kelyhesek elismerték a pápa főségét és az            egyházi vagyon létét

•1434 Lippany –a táboriták végső veresége

            - az uralkodó elismeri a kiegyezés pontjait

            - kialakul a cseh rendiség

 

 

Tartalom

 

A közép-európai fejlődés sajátosságainak felismerése a lengyel történelemben.

A természeti tényezők Kelet-Európa történetére gyakorolt hatásának felismerése.

A mongol terjeszkedés okainak és hatásainak megértése.

Az orosz despotizmus jellemzőinek, a mongolokkal szembeni térnyerés okainak felismerése.

 

F: kancellária, perszonálunió, szolgáló nemesek, despotizmus

N: III. (Nagy) Kázmér, III. Iván

É: 1410, 1240, 1480

T: Grünwald, Krakkó,Moszkva, Kazany, Krími Kánság

 

Lengyelország a XI-XIII. században- ábra

 

 

•A széttagolt területeket Lokietek Ulászló egyesítette – 1320 lengyel király (gnieznoi érsek*)

            → házassági szerződések (Anjouk-Károly Róbert)

• fia III. (Nagy) Kázmér megerősítette az országot

            - szakképzett hivatalnokok

            - kancellária, országgyűlés (szejm) létrehozása

            - Krakkó: egyetem alapítása (1364)

            - hatalmának biztosítója a regálék és a nemességtől

            (pánok) elkobzott birtokok adták                             

            - városok fejlődése és a céhek megjelenése

1335 visegrádi királytalálkozó (magyar-cseh-lengyel)