A középkori gazdasági fellendülés társadalmi, gazdasági és kulturális összetevőinek felismerése.

A városi önkormányzat felépítésének és a feudális társadalomban betöltött szerepének megértése.

A távolsági kereskedelem szerepének megértése, a természeti, társadalmi és politikai tényezők városfejlődésre gyakorolt hatásának felismerése.

 

F: technikai forradalom, városi önkormányzat, nyomásos gazdálkodás, hospes, céh, remekmunka, konkurencia

É: XI–XIII. század

T: Hanza-városok, a levantei és a Balti-tengeri kereskedelem útvonala, Champagne, Flandria, Milánó, Firenze

 

•Nőtt a termelékenység (termésátlag) és a föld eltartóképessége» piacok bővülése

•Demográfiai (népesség) robbanás*

•Kialakult az egységes jobbágyság

•Az egyszerű árutermelés kibontakozása

•A pénzgazdálkodás kialakulása (pénz-adó)

•Találmányok » kézművesek, kereskedők

•Városok létrejötte törvényszerű

 

 

•Folyók és hegység találkozása

•Folyó torkolata

•Utak kereszteződése

•Hegyvidék és síkság találkozása

•Püspökségi, uradalmi székhely (várak-kolostorok)

•Nyersanyagforrások

•Kereskedelmi-piaci kp-ok

 

 

•Függetlenedni a földesuraktól

•Önkormányzathoz jutni

•Csak a királynak adózni (egy összegben)

•Saját bíráskodás és egyház

Cummuna-mozgalom- a városi önkormányzat létrejötte

A közösség érdekvédelmi szervezete a földesúrral szemben

A városi polgár kötöttség nélkül rendelkezett tulajdonával

(Egy átlagos város 4-5e fős volt nagyvárosok 10-15e fősek)

 

 

Városi kiváltságok (a király adta)

 

•Szabad bíróválasztás és bíráskodás

•Saját adószedés

•Vásártartás és vámmentesség joga

•Egy összegben, a királynak adóznak

•Saját véderő és fallal való védekezés joga

•Saját plébános

 

A városok lakói (polgárok)

 

Patríciusok- város a leggazdagabb tagjai

                                    - ők a tényleges irányítók

                                    - földtulajdonosok és kereskedők

                                    - kézművesek-iparosok,

Plebejusok- a városi társadalom nagyobbik része

             (plebs)              - polgárjoga nincs

                                    - a városokba áramló jobbágyokból

                                    - napszámosok

                                               „a városi levegő szabaddá tesz”

 

A középkori város felépítése- ábra

 

 

Céh: a városi polgárok érdekvédelmi szervezetei »ugyanazon iparággal foglalkozó kézművescsoport

•szabályozza a piacot és a termelést

•korlátozza a versenyt (minőség - mennyiség)

•védi az árvákat és özvegyeket

•katonai szerepe van a város védelmében

 

A céh felépítése- ábra

 

 

•Északi: Hanza-kereskedelem:

            Angliát köti össze Oroszországgal

•Déli: Levantei-kereskedelem:

            Európát köti össze a Kelettel

•Szárazföldi: Velence és Genova városától, Észak-Itálián át Franciaország területén keresztül, Champagne-t érintve Flandriáig terjed