1. Az érett feudalizmus
XI-XII.század
Tartalom
Az egyház és az egyházi birtokok szerepének felismerése a Német-római Császárság hatalmi rendszerében.
Az invesztitúraharc szerteágazó hatásainak (hatalmi, kulturális,jogi) megértése.
A világi hatalomtól független egyházi hatalom jelentőségének, Európa politikai és társadalmi fejlődésére gyakorolt hatásának megértése.
A Német-római Birodalom szétesésének tanulmányozása,
a politikai és hatalmi következmények megértése.
F: invesztitúra, kiközösítés, wormsi konkordátum, inkvizíció, eretnek, kolduló rendek, Német Aranybulla, választófejedelem
N: VII. Gergely, IV. Henrik, III. Ince, Habsburg Rudolf, Szent Ferenc, Szent Domonkos
É: 1077, 1122, 1215, 1273,1278, 1356
T: Cluny, Német-római Birodalom, Canossa, Worms, Morvamező, Svájc
Az invesztitúra harc
•Előzmény:
–A X. században megalakult Cluny kolostora (bencés), mely megújította a hitéletet, s a pápát tekintette az Isten utáni legfőbb embernek
–Ezzel szakított a hagyományos császár-központú elmélettel
–1050-ig terjedő időszakban cluny elképzelése lett az uralkodó
A világ rendszere a X. század során- ábra
A pápaság és a császárság harca
•1000 körül még a császár nevezi ki a pápát, a pápa minden döntése a császár jóváhagyását igényli
•1054: Keleti és nyugati egyház szakadása: SZKIZMA
» Ezután a pápa újabb és újabb jogokat követel magának:
–Papi nőtlenség (cölibátus)
–Simónia tilalma (egyházi tisztségek adásvétele)
–Invesztitúra joga (az egyházi tisztségek betöltésének joga)
» A császárok ez ellen tiltakoznak: nekik kell az invesztitúra, mert kell a püspökség katonasága
+ így tarthatják függésben az egyházat (hűbér)
1075: Dictatus Papae – VII.Gergely pápa
•Egyedül a római pápát mondják egyetemesnek
•Püspököket egyedül ő tehet le és helyezhet vissza
•Egyedül a pápa lábát kötelesek a fejedelmek megcsókolni
•Jogában áll császárokat letenni
•Senki felette nem ítélkezhet
•A római egyház soha nem tévedett, s örökké tévedhetetlen lesz
VII. Gergely és IV. Henrik harca
•1075: Dictatus Papae: kizárólagos szerepet tulajdonít a pápának az egyházon belül és a világi hatalommal (a császárral) szemben is
•1076: IV. Henrik megfosztja a pápát a méltóságtól
•1077: VII. Gergely kiátkozza a császárt, aki Canossában kénytelen vezekelni a pápa kegyéért
•1078-ban Henrik legyőzi német ellenségeit és a pápa ellen indul, aki másodszor már nem átkozhatja ki, ezért Henrik elfoglalhatja Rómát
1077: Canossa-járás: ki kit győz le a források (kép és szöveg) szerint?
(IV. Henrik) „…kevesedmagával eljött Canossa városába, és ott, a kapuk előtt három napon keresztül, minden királyi dísz nélkül, szánalomkeltő módon, mezítláb, darócruhába öltözve ácsorgott, és sok siránkozással addig esedezett, míg (megkönyörültünk rajta)”
1122: wormsi konkordátum
•V. Henrik és II. Callixtus között létrejön a megegyezés:
–Egyházi beiktatás a pápa kezében (pásztorbot és gyűrű)
–Világi beiktatás a császár joga (jogar jelképezi)
- azonosítsd a szimbólumokat a forrás alapján -
•„Én, Henrik, a szent katolikus egyház javára minden gyűrűvel és pásztorbottal történő invesztitúráról lemondok”
•„Én, Callixtus, neked, Henrik megengedem, hogy a püspökök választása a te jelenlétedben, jóváhagyásoddal történjék. A megválasztott pedig a regálékat a jogar által tőled kapja meg, és amivel kapcsolatban jog szerint tartozik, teljesítse.”
1176: a legnagnoi csata
•A császár (I. Frigyes) seregeit legyőzték a pápa (III. Sándor) és Milánó város seregei
•Ez az első győzelem a lovagi harcmodor felett gyalogosok révén
•Ezután felértékelődik a városok szerepe a harcokban, mert pénzt és katonát is adnak
III. Ince az egyház európai hegemóniájának kora
•XII-XIII. sz. fordulóján a pápa irányítja az európai politikát, a legfontosabb politikai centrum Róma lesz, s az európai kultúrát is alapvetően ő határozza meg (egyetemeket, szerzetesrendeket alapít)
A katolikus egyház felépítése a XI-XIII. században- ábra
Az invesztitúra harc áttekintő táblázata
A császárság és a pápaság harca az egyházi tisztségek (püspöki címek) beiktatási jogáért
XI-XII.században
Új szerzetesrendek – koldulórendek
Ferencesek–Assisi Szent Ferenc
Domonkosok – Szt. Domonkos
A Német Császárság anarchiája a XIII. században
•A XIII. század közepétől annyira meggyengült a császárság, hogy már be sem töltötték a császári széket
(1256-1273: nagy interregnum)
•Ezután a Habsburg család emelkedik fel, mely a Luxemburg családdal felváltva uralkodik
•IV. Károly kiadta a Német Aranybullát: Hét választófejedelem választja a császárt, nem lesz egységes német állam.
A Német-római Birodalom felépítése- ábra
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
