33. Magna Hungáriától a Kárpátokig, A magyarok vándorlása
Tartalom
A magyarság kialakulásának felvázolása, a bizonytalansági tényezők megismerése.
Más népeknél létezett hasonló folyamatok vázlatos ismerete.
A vándorlás állomásainak, főbb jellegzetességeinek a megismerése.
F: nomadizmus, kettős fejedelemség, nemzetség,törzs
N: Álmos, Árpád
É: Kr. e. 500–Kr. u. 500
T: Nyugat-Szibéria, Magna Hungaria, Levédia, Etelköz
A sztyeppei életmód: lovas, nomád de van állattenyésztés és növénytermesztés is- ábra
A vándorlás iránya- ábra
Egyéb feltételezések, adatok
•Kettős honfoglalás elmélete: (László Gyula)
–A magyarok egy jelentős része már 670-ben bejött a Kárpát-medencébe
–895/96-ban csatlakozott a többi hozzájuk
•Magna Hungáriában maradt egy része a magyaroknak:
–Julianus barát a XIII. században megtalálta a Volga mellett élő magyarokat
•Források (lásd. Tk. 193., 192. old.)
•Bíborbanszületett Konstantin
•Ibn Ruszta
•Gardízi
Tarsolylemez: az azonosítás eszköze: kettős honfoglalás elvének alátámasztása- ábra
Honfoglalás előtti kultúra, hiedelemvilág
•A honfoglalás előtti magyarság vallása a sámánkultuszon alapul, ami a dob, tánc révén előálló révületre helyezi a hangsúlyt, de jelen van a vallásban a dualisztikus felfogás a fény-sötét ellentéte, valamint kialakult az egyistenhit sajátos formája is.
•Eredetmondáink:
–Csodaszarvasmonda
–Turulmonda
A Kárpát-medence az IX. században- ábra
A honfoglalás- ábra
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
