23.A római köztársaság válsága
A hódítások hatásai Rómában
A kisméretű államból birodalom lesz- ábra
A hódítások és Róma társadalma- ábra
A válság folyamata- ábra
A hódítások hatása
Hatása:» társadalmi – gazdasági konfliktusok
•Az állam irányítása nehézkes lesz, mert lassú a döntéshozás
•Több katona kellene
•Sok és olcsó rabszolga kerül a piacra
•A nagybirtok (latifundium) megerősödik, a kisbirtokos réteg a verseny miatt elveszti földjét
•Kialakul a plebs, a földnélküli, városba menekülő éhes tömeg
„Panem et circenses”= cirkuszt és kenyeret
A hódítások társadalmi hatása
A vezető réteg: a nobilitas, 2 csoportból állt
•senatori rend – a nagybirtokos arisztokrácia
→ a politikai élet irányítói, a szenátus tagjai
•lovagrend – kereskedők, adóbérlők(pénzemberek)
→ lemondtak politikai jogaikról, vagyonosak
•a kisbirtokos parasztság elszegényedik
•nőtt a meghódított rabszolgák aránya (olcsó munka)
- A latifundiumok tönkreteszik a kisbirtokosokat, akik a hadsereg zömét adták→ új réteg a plebs
Politikai küzdelmek és pártok Rómában - i.e.II.század- ábra
A megoldási lehetőségek
I. A régi rendszer szerinti elképzelés
–A föld nélküli tömegeket letelepíteni
–A letelepítettek katonák lesznek
–Újra erős lesz a birodalom
II. Radikálisan új elképzelés
– Cél a katonaság megerősítése
– Zsoldosokként alkalmazni a plebset
– Majd katonai szolgálat után letelepíteni őket
A vagyonos szenátorok védik az érdekeiket: két párt jön létre:
optimaták (szenátori párt) - közt.-i hagyományok
néppárt (a földosztást is követelő)- nép érdekeit
A Gracchusok reformjai
•Tiberius Gracchus i.e. 133 néptribunus
→ Licinius-Sextius féle földtörvény felújításával igyekszik rendezni a földkérdést - földreform
-így a latifundiumok nagy része állami kézbe kerülhetett volna
-az így szerzett földet kisbirtokok formájában akarta elosztani
-a kártalanítás ellenére a szenátori rend ellene fordult-megölik
•Caius Gracchus i.e.123-122 néptribunus Tk. 121.o. 16-17 forrás
→ lovagokra támaszkodva folytatja a reformokat
-leszállította a gabona árát
-kiterjesztette a római polgárjogot egyes szövetségesekre is
-a nincsteleneknek ingyen földet ajánlott Kárthágóban
» híveit bátyjához hasonlóan lemészárolták – öngyilkos lett
Tartalom
A hadseregreform pozitív és negatív hatásainak megértése.
A hatalomért folytatott küzdelem valós és kimondott céljainak feltárása.
A rabszolgaság és a rabszolgafelkelések jelentőségének árnyalt bemutatása a római történelemben.
F: proscriptio, gladiátor, veterán
N: Marius, Sulla, Spartacus, Crassus, Pompeius
É: Kr. e. 79, Kr. e. 73–71
T: Capua, Vezúv, Brundisiumb
Az egyeduralomhoz vezető út
Marius hadseregreformja (i.e. I. sz. vége -néppárti):
radikális reformok:
•zsoldoshadsereg: vagyontalan római polgárokat zsoldért sorozott, 16 év után a veteránokat (leszerelt katona) földhöz juttatta.
•Rendszeres kiképzés
•Egységesített fegyverzet
•Marius ezzel sikeresen megvédi a birodalmat, de veszélyeztette a köztársasági berendezkedést.
•Sulla diktatúrája i.e 83: Az optimata Sulla legyőzi a néppártot és Mariust, úgy hogy Róma ellen vonul (polgárháború). Vérfürdőt rendez, feketelistát készít: Aki ezen szerepelt feljelenthető, vagy megölhető bárki által. A feljelentő vagyonából kap részesedést.
•Korlátlan időre diktátorrá választotta magát,a köztársaság védelmében.
•Tömegével telepítette le veteránjait, a senatust saját híveivel töltötte meg.
•Amikor úgy vélte elérte célját, lemondott, DE a köztársaság nem szilárdult meg.
Az új rendszer veszélyei
•A katonák függnek a hadvezértől, mert csak ő érdekelt a letelepítésükben
•A hadvezér lehetőséget kap arra, a tőle függő katonákra támaszkodva az államhatalom megragadására
•Így egyszemélyű vezetés lehetősége a szükségszerű megoldása a helyzetnek
•A vagyonos szenátorok védik az érdekeiket: két párt jön létre:
– optimaták (szenátori párt) - közt.-i hagyományok
– néppárt (a földosztást is követelő)- nép érdekeit
i.e. 74. Spartacus-féle rabszolgafelkelés
Az elfoglalt népek 10 000-it rabszolgasorsba vetették. „beszélő szerszám”-ként kezelték őket. Helyzetük értéküktől függött.
- Városokban szolgálók (képzettebb, jobb sors)
- Mzg-ban, latifundiumokon dolgozók (rosszabb sors)
- Bányákban, gályákon tengődők (legrosszabb helyzet)
- Gladiátorok: egymás ellen, és állatokkal vívott harcra képezték ki. Szórakozásért
- Az ókor legjelentősebb rabszolgafelkelése egy gladiátorlázadással kezdődött. Vezére Spartacus. Capuai gladiátoriskolából tört ki, sokan csatlakoztak. Először É felé, majd D felé törtek.
- Crassus és Pompeius vezetésével Bundisium közelében leverték a felkelést.
- Megtorlás: keresztre feszítették a lázadókat a Via Appia mentén.
- A köztársaság helyzete tovább gyengült
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
