A kisméretű államból birodalom lesz- ábra

A hódítások és Róma társadalma- ábra

A válság folyamata- ábra

 

 

Hatása:» társadalmi – gazdasági konfliktusok

•Az állam irányítása nehézkes lesz, mert lassú a döntéshozás

•Sok és olcsó rabszolga kerül a piacra

•A nagybirtok (latifundium) megerősödik, a kisbirtokos réteg a verseny miatt elveszti földjét

•Kialakul a plebs, a földnélküli, városba menekülő éhes tömeg

            „Panem et circenses”= cirkuszt és kenyeret

 

•senatori rend – a nagybirtokos arisztokrácia

                        → a politikai élet irányítói, a szenátus tagjai

•lovagrend – kereskedők, adóbérlők(pénzemberek)

                        → lemondtak politikai jogaikról, vagyonosak

•a kisbirtokos parasztság elszegényedik

•nőtt a meghódított rabszolgák aránya (olcsó munka)

- A latifundiumok tönkreteszik a kisbirtokosokat, akik a hadsereg zömét adták→ új réteg a plebs

 

Politikai küzdelmek és pártok Rómában - i.e.II.század- ábra

 

 

I. A régi rendszer szerinti elképzelés

–A föld nélküli tömegeket letelepíteni

–A letelepítettek katonák lesznek

–Újra erős lesz a birodalom

II. Radikálisan új elképzelés

–        Cél a katonaság megerősítése

–        Zsoldosokként alkalmazni a plebset

–        Majd katonai szolgálat után letelepíteni őket

 optimaták (szenátori párt) - közt.-i hagyományok

 néppárt (a földosztást is követelő)- nép érdekeit

 

 

 

 

 

•Tiberius Gracchus i.e. 133 néptribunus

→ Licinius-Sextius féle földtörvény felújításával igyekszik rendezni a földkérdést - földreform

-így a latifundiumok nagy része állami kézbe kerülhetett volna

•Caius Gracchus i.e.123-122 néptribunus Tk. 121.o. 16-17 forrás

→ lovagokra támaszkodva folytatja a reformokat

» híveit bátyjához hasonlóan lemészárolták – öngyilkos lett

 

 

A hadseregreform pozitív és negatív hatásainak megértése.

A hatalomért folytatott küzdelem valós és kimondott céljainak feltárása.

A rabszolgaság és a rabszolgafelkelések jelentőségének árnyalt bemutatása a római történelemben.

 

F: proscriptio, gladiátor, veterán

N: Marius, Sulla, Spartacus, Crassus, Pompeius

É: Kr. e. 79, Kr. e. 73–71

T: Capua, Vezúv, Brundisiumb

 

 

Marius hadseregreformja (i.e. I. sz. vége -néppárti):

radikális reformok:

•zsoldoshadsereg: vagyontalan római polgárokat zsoldért sorozott, 16 év után a veteránokat (leszerelt katona) földhöz juttatta.

•Rendszeres kiképzés

•Egységesített fegyverzet

•Marius ezzel sikeresen megvédi a birodalmat, de veszélyeztette a köztársasági berendezkedést.

•Sulla diktatúrája i.e 83: Az optimata Sulla legyőzi a néppártot és Mariust, úgy hogy Róma ellen vonul (polgárháború). Vérfürdőt rendez, feketelistát készít: Aki ezen szerepelt feljelenthető, vagy megölhető bárki által. A feljelentő vagyonából kap részesedést.

•Korlátlan időre diktátorrá választotta magát,a köztársaság védelmében.

•Tömegével telepítette le veteránjait, a senatust saját híveivel töltötte meg.

•Amikor úgy vélte elérte célját, lemondott, DE a köztársaság nem szilárdult meg.

 

 

•A katonák függnek a hadvezértől, mert csak ő érdekelt a letelepítésükben

•A hadvezér lehetőséget kap arra, a tőle függő katonákra támaszkodva az államhatalom megragadására

•Így egyszemélyű vezetés lehetősége a szükségszerű megoldása a helyzetnek

•A vagyonos szenátorok védik az érdekeiket: két párt jön létre:

– optimaták (szenátori párt) - közt.-i hagyományok

– néppárt (a földosztást is követelő)- nép érdekeit

Az elfoglalt népek 10 000-it rabszolgasorsba vetették. „beszélő szerszám”-ként kezelték őket. Helyzetük értéküktől függött.