ÁMON = Nevének eredeti jelentése “Az elrejtett” vagy “Aki rejtve van”, de hívták “Egyetlen”-nek is. Leggyakrabban emberként , illetve kos formájában ábrázolták. A kos a teremtő erőt jelképezi. 

OZIRISZ = az egyik legfontosabb isten, az élet, a halál, az alvilág ura, a holtak bírája.

IZISZ = az egyik legjelentősebb istenség, anyaistennő, a varázslás istennője, Ozirisz felesége, Hórusz anyja.

HÓRUSZ = az egyiptomi istenek fő alakjai közé tartozik. Embertesttel és sólyomfejjel ábrázolták.

HATHOR = istennő, a szépség, termékenység, anyaság, a vidámság, a részegség és a zene istennője, égistennő. 

MAAT = az igazság és a rend, valamint a törvények istennője. Ré napisten lánya.

ANUBISZ = az alvilág és a holtak oltalmazója, sakál- vagy kutyafejű ember alakjában jelenítették meg.

 

Mi jellemzi az istenvilágukat?

Hány istenük van?

Hogyan ábrázolták az isteneket?

Többistenhit=Politeizmus

Különböző természeti jelenségek mögött különböző istenek tevékenységét feltételezték.

Emberi test állati fej.

Első királyuk istenek voltak           

Ozirisz és Ízisz története

 

 

•A vallás az egyiptomi kultúra egészét áthatotta, a hétköznapokat éppúgy, mint a szellemi életet.

•A fennmaradt írásos emlékek zöme az egyiptomi vallás emlékei közé sorolható.

•A fáraó az isten leszármazottja -maga is isten –halhatatlan - hatalma korlátlan

•A főistenek kultusza állami kultusz is volt, az ünnepeken a fáraó és tisztviselői mutattak be áldozatot az isteneknek.

•Az egyiptomi vallásnak három ősi rétege:
1. a halottkultusz -mumifikálják
2. az állattisztelet
3. a fetisizmus (egyes tárgyaknak titokzatos, természetfeletti erővel való felruházása, s ebből fakadó babonás tisztelete)

 

 

•         A túlvilágon csak úgy élhet, ha teste épségben marad és a lélek bármikor visszatérhet. A halott lelke tovább él. Teste mellé ételeket, fegyvereket, használati tárgyakat tettek.

•         Mumifikálás –balzsamozás

•         Hogyan készült a múmia? Tk. 28.o. 13-14. Válaszolj a kérdésekre!

 

 

•         Egy sötét gránitdarab, amely egy ősi szöveg három fordítását nyújtja a mai kutatóknak: egyiptomi démotikus írással, görög nyelven és egyiptomi hieroglifákkal.

•         Mivel a görög nyelv jól ismert, e kő volt a kulcs 1822-ben Jean-François Champollion és 1823-ban Thomas Young számára a hieroglifák megfejtéséhez.

 

 

•Az egyiptomi írás = hieroglif írás = képírás (szavakat és fogalmakat jelöl, nagyszámú jelet tartalmaz) Tk. 26.o.

•Agyagba metszve, kőbe vésve, vagy papiruszon maradtak fenn. 

 

•         A papiruszcserje rostos szárából vékony szeleteket vágtak, amelyeket egy vízzel nedvesített deszkalapon szorosan egymás mellé helyeztek, és simára kalapáltak.

•         Ezekre keresztben újabb csíkokat fektettek, és fakalapáccsal - további nedvesítés - közben a két réteget összedolgozták.

•         A papiruszlapokat a napon megszárították, majd kő- vagy csonteszközzel a felületüket simára csiszolták.

 

 

•Csillagászat – naptárkészítés (áradás kiszámítása)

•Számtan – tízes számrendszer, törtek, alapműveletek

•Mértan – (építészet, földmérés, piramisépítés)

•Orvostudomány – balzsamozás (vérkeringés kp-ja a szív, betegségeket gonosz szellemek okozzák, gyógyítás-varázslás)

•A technika fejlődése

 

 

•Legjelentősebb emlékei az istenek tiszteletére emelt templomok, és a halottkultusz szolgálatában álló monumentális sírépítmények.

        - piramisok: a fáraók sírépítménye, lépcsős, vagy gúlaalakú

        - barlangsírok közel függőleges alakú, sziklafalba vésett helységsor, domborműves homlokzattal

        - templomok az istenszobor elhelyezésére és a szertartások lebonyolítására szolgált

 

 

 

 

 

•         ·Görög „pür” szó ⇒ tűz (égés közben gúla formájú)

•         ·Görög „pürosz” ⇒ búza

•         ·Óegyiptomi (ez a legvalószínűbb) ⇒ p-r-m-v-s szó (magánhangzókat nem írtak!)

 

•         A Nílust a sivatagtól elválasztó sziklás fennsíkon állnak, a Nílus nyugati partján, amerre a Nap lenyugszik.

•         Egyiptom területén kb. 70-90 db piramis található. (Régebben több volt, néhányat azonban lepusztítottak a külső erők, illetve súlyuk miatt belesüllyedtek a sivatag homokjába.)

•         Az egyiptomi halottkultuszt szolgáló legnagyobb épületek voltak. Síremlékként a fáraó lelkének felemelkedését segítették elő, jelképezték a fáraó isteni eredetét.

 

•         A piramisok hosszú, nehéz és költséges folyamat révén készültek el, ezért a fáraók gyakran előre elkészítették síremléküket, hogy biztosak lehessenek a túlvilági életben.

•         Tévesen hitték sokáig úgy, hogy rabszolgák ezrei építették a piramisokat, ma már a kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy többségében szabad emberek (lehet, hogy kötelezően) vettek részt az építésben.

•         A piramisépítők jutalma:

•         ·1 nap háromszori étkezés + retek és fokhagyma - egészség ;

•         ·minden 10. ledolgozott munkanap után egy szabadnap;

•         ·az építkezés idejére külön lakást kaptak a piramis közelében (fenntartásának költségeit az állam vállalta)

Hatalmas kőtömbökből (tetején általában vörös gránit, az oldalán fehér mészkőlapok)
A piramisépítés menete

•         ·A piramisokat általában áradás idején építették.

•         ·Az építőmunkások öt fős csoportokban dolgoztak több csoport alkotta a nagyobb egységeket, amelyeket felügyelők irányítottak.

•         ·A nagy köveket több 100 km távolságról a Níluson szállították az építkezés helyszínére.

Ellentmondás: az építkezés mindig áradáskor történt, ilyenkor azonban a folyó hajózhatatlan. (Megoldás: valószínűleg a szállítás még az áradás elején júniusban történt, amikor a folyó hajózható volt!)

•         A folyópartról szánnal vonták az építkezés helyszínére a köveket (a kerekeket még nem ismerték!)

•         Hogyan lehetett a nagy köveket az építkezés során olyan magasra felvontatni? ⇒ Biztos ismereteink erről nincsenek, két megoldás:

•         rámpák segítségével, vagy

•         az építkezés területét vízzel elöntve hajók segítségével.

 

 

SZAKKARA –Dzsószer fáraó lépcsőzetes piramisa.

 

A klasszikus értelemben vett piramisok őse, az egymásra húzott rétegek
kilógnak egymás alól. A későbbi piramisoknál ezt tökéletesítik.

 

 

Nem tudni, milyen célból építették, a legelfogadottabb magyarázat szerint a piramisok őrzése volt a feladata. Állítólag arca Kephrén fáraót mintázza, akinek a piramisa a háttérben látható.

 

 

A fáraók az idők során felismertek, hogy a feltűnő, nagy méretű piramisok helyett célszerűbb eldugott helyekre temetkezni, így meggátolják a sírrablók munkáját. Kb. Kr.e. 1500-tol 1000-ig temetkeztek ide Egyiptom uralkodói, az akkori fővaros, Théba mellé

 

• Axiális elrendezés = az építménynek egy főtengelye van, körülötte minden szimmetrikus.

• A bejárat után a folyosó falára a Holtak-könyve, a Föld-könyve, és Ré-könyve van felfestve.

• Hajózási jelenet a falra festve- ez a túlvilagra költözés szimbóluma.

• Fáraó tettei felfestve a falra.

• Festmények, sírkamránként eltérő, de a témája a túlvilág, a fáraó élete, túlvilágra vezető útja, a próbatételek, stb.

 

 

A szarkofág hivatott megvédeni a bebalzsamozott testet, amire feltétlen szüksége van a fáraónak, ahhoz, hogy feltámadjon.

 

Abu-Simbel-templom- II. Ramszesz sziklatemplomának bejárati homlokzata, a bejáratot a fáraó négy óriási (22 méter magas) ülőszobra őrzi

 

Luxor - AMON TEMPLOM

Theba - Ramesszeum

 

•Szimmetria

•Fronatalitás

•Merev tartás

•Kísérő állat

•Kephren fáraó szobra

•Nofretete

•Ehnaton szobra

 

II. Ramszesz szobra British Museum, London

Nofertiti királynő mellszobra Agyptisches Museum, Berlin
Írnok szobra Louvre, Párizs

 

•Emberi alakok -arc profilban, test elölnézetben

•Távlat, mélységábrázo-lás nincs

•Színek

Khnumhotep sírkamrája

A médiumi ludak i. e. 2550 körül

Ken Amon sírja, Theba i.e. 1500 körül

 

 

•Kerámia

•Ötvösmunkák

•Bútorművészet

Ushebti figurák

 

•Hangszerek, zene

•Tánc, táncosok képzése