A Szovjetunióban folyó hatalmi harc következményei a magyar belpolitikára.

A pártellenzék színrelépése és az egyetemi mozgalmak megindulása.

A forradalmi követelések elemzése.

A forradalmi mozgalom kiteljesedése, a fegyveres harcok kezdete.

A forradalmi megmozdulások országossá válása.

F: fegyveres felkelés, forradalmi bizottságok

N: Gerő Ernő, Hegedős András

É: 1956. febr.; 1956 jún.; 1956. okt. 6., okt. 23.

T: Bem tér, Dózsa György út, Magyar Rádió

•1955 nyarától kialakuló pártellenzék (1953-as reformok folytatása)

•1956. február XX. Pártkongresszuson Hruscsov felfedi Sztálin bűneit

•1956. június Lengyelország, Poznan munkásfelkelés

•1956. július menesztik Rákosit, utódja Gerő Ernő, új miniszterelnök Hegedűs András

•Petőfi kör megalakulása (fiatal értelmiségiek)

•Irodalmi Újság (bírálta a pártfunkcionáriusokat)

•1956. október 6. Rajk László újratemetése (tömegek)

•1956. október 23. egyetemisták tüntetése (16 pont) + munkásság (Dózsa György úti Sztálin szobor ledöntése (8 m) àforradalom

•1956. október 24. a szovjet csapatok közbeléptek, de a harcok kiszélesedtek vidékre, országossá vált.

•a régi rendszer vezetői elmenekültek, vagy elkergették őket

•forradalmi bizottságok alakultak

•1956. október 25. sortűz a tüntetőkre a Parlamentnél

•1956. október 25-én leváltották Gerőt, utóda Kádár János, aki egy ideig feltétlen bizalmáról biztosította Nagy Imrét

•Feloszlatták az MDP-t és a Magyar Szocialista Munkáspárt néven új kommunista pártot alapítottak.

•1956. október 26. „Nemzeti Demokratikus Forradalom”

•Október 23-án:

•tüntetés a Petőfi szobornál, majd a Bem téren;

•a tömeg a Parlament elé vonult;

•a Magyar Rádiónál fegyver dördült;

•este sor került a Felvonulási téren a Sztálin szobor ledöntésére;

•Gerő Ernő rádióbeszédében a tüntetőket ellenforradalmároknak és csőcseléknek nevezte;

•éjjel Nagy Imrét ismét miniszterelnökké választották.

 

 

 

 

•szociális reformok

•ÁVH feloszlatása

•Többpártrendszer visszaállítása

•Tárgyalások a szovjet csapatok kivonásáról

•Kilépés a Varsói szerződésből

•Nagy Imre reformjainak visszaállítása

Külpolitikai helyzet és a forradalom bukása

•Az USA nem avatkozik be (Eisenhower- Jalta szerint, be nem avatkozás)

•Szuezi válság (Nagy-Britannia, Franciaország a saját problémájával volt elfoglalva) à

•1956. november 4-én Kádár beszéde a rádióban, ezzel egyidőben szovjet csapatok özönlik el az országot „Forgószél” fedőnevű hadművelet (forradalom = fasiszta felkelés)

•a fegyveres ellenállók még bíztak az ENSZ közbelépésében

•a szovjet hadsereg célja: a forradalomban létrejött irányító testületek felszámolása, a fegyveres ellenállás letörése.