Tartalom

A globalizáció ellentmondásai.

Környezetkárosodás jellemzői és következményei.

Az Észak–Dél közötti ellentétek okai, megjelenési formái.

A terrorizmus problematikája.

A XX. századi népességrobbanás és következményei.

 

F: globalizáció, globális problémák, klímaváltozás, légszennyezés, ózonpajzs, „kistigrisek”, migráció, terrorizmus, népességrobbanás, élelmezési válság, éhínség, elöregedés, népességfogyás

 

Globális problémák

A tudományos-technikai forradalom, a világgazdaság kiépülése, az egész Földre kiterjedő azaz globális problémák sorozatát vonják maguk után.

Ezek összefüggnek a fenntartható fejlődés (ENSZ 1992 Rio de Janeiro) kérdésével: a jelen szükségleteit úgy kell kielégíteni, hogy ez ne veszélyeztesse az emberiség jövőjét.

A globális problémák megoldása csak az emberiség összefogásával, az államok együttműködésével lehetséges.

Kialakulásuk okai:

A népesség növekedése, a termelés bővülése, a fogyasztás jellegének alakulása a környezetre kedvezőtlen gazdasági és társadalmi folyamatokat erősített fel.

Technológiai kötöttségek

Fogyasztói társadalom és pazarlófogyasztás

Növekedési kényszer

-          Túlnépesedés

-          Háborúk

-          Anyag és energiaválság

-          Környezeti válság:

o       üvegházhatás

o       „ózonlyuk”

o       savas eső

o       fajok kipusztulása

o       vizek elszennyeződése

•         Adatok:

- XX. Század eleje 1,5-2,5 milliárd

- 1987. 5 milliárd

- 2000. 6,1 milliárd

- 2025. 8,5 milliárd

- 2050. 11 milliárd

•         A Föld kapacitása: 12 milliárd

- Harmonikus gazdasági és társadalmi fejlődés,

- Születésszabályozás

•         A világ hadseregei a legnagyobb környezetszennyezők!

•         A fegyverkezésre, haditechnikára fordított összeg a világon: 1300-1500 millió dollár

•         Magyarországon a szovjet hadsereg után 1991-ben a környezeti kár becsült étéke: 60 milliárd forint

•         Környezet szempontjából a gond: FOSSZILIS TÜZELŐANYAGOK alkalmazása az energiaellátásban.

•         Megújuló energiaforrások kis százalékban jelennek meg.

•         Magyarországon a megoszlás:

-          Fosszilis tüzelőanyag 53,4%

-          Atomerőmű 43%

-          Megújuló energiaforrások 3,6%

 

•         Fogyatkozó természeti erőforrások

–        energiahordozók

–        nyersanyagok

–        erdők

•         Egyre nagyobb környezeti terhelés

–        külszíni bányászat

–        légszennyezés

–        vízszennyezés

–        nukleáris szennyezés

•         Éghajlatváltozás

–        gyorsuló felmelegedés

–        elsivatagosodás

–        szélsőségesebb időjárási helyzetek

•         Vékonyodó ózonpajzs

•         Erdőpusztítás (trópusi esőerdők, tajga fenyőerdői)

•         Vízszennyezés (óceánok, tengerek, folyók, tavak)

•         Talajpusztulás és szennyezés

•         Élővilág pusztítása

•         Veszélyes hulladékok

 

–        1961 – WWF (Természetvédelmi Világalap) elődszervezetének létrejötte.

–        1968 – Római Klub: A világ neves tudósai, szakemberei vizsgálják az emberiség jövőjét érintő kérdéseket, előrejelzéseket szcenáriókat tesznek közzé.

–        1971 – Ramsari Egyezmény a vadvizekről.

–        1972 – Az ENSZ Környezetvédelmi Világkonferenciája Stockholmban.

–        1992 – Az ENSZ Környezet és Fejlődés konferenciája Rio de Janeiróban a fenntartható fejlődés kérdéseiről.

–        1998 – Kiotóban konferencia a gázkibocsátásról.

–        Zöld pártok (az első Új-Zélandon 1972-ben), amelyek már sok országban tagjai a parlamenteknek.

–        Greenpeace (1971): erőszakmentes, de látványos (médiaeseménynek számító) tiltakozó akciók világszerte.

 

•         Centrum: a fejlődés álvonalában álló területek, és ezektől gazdaságilag függőfejletlenebb zónák (Periféria).

•         A centrum gazdagabb a periféria szegényebb, de fejlődése a centrumtól függ.

•         Észak –Dél ellentét: É:európai, észak-amerikai és ausztráliai régió a világ jövedelmének négyötödével rendelkezik, uralja a világgazdaságot, míg Dél nyomorban él.

•         Elmaradott gazdaság:

–        a mezőgazdaság és a kitermelő ágazatok uralkodnak;

–        fejletlen az infrastruktúra.

•         Alacsony színvonalú az oktatás.

•         Nemzetiségi, törzsi ellentétek (a múltban a gyarmatosítók elfojtották, tompították).

•         Politikai zavarok:

–        a demokratikus rendszerek nem működőképesek: gyakoriak a puccsok, a polgárháború;

–        a diktatúrák tudtak/tudnak általában modernizálni

 

•         Afrika és Ázsia országainak többsége a XX. század második felében élte/éli a népességrobbanás korát, amelynek következményei:

–        tömeges szegénység, éhezés;

–        jellemző a városba-áramlás, ahol nyomortelepeken élnek az emberek;

–        jelentős a kivándorlás =migráció(politikai vagy gazdasági menekültként);

–        a fejlesztés nehézségei:

•         Az analfabétizmus, az oktatás gyenge színvonala és a szakemberhiány.

•         Rossz egészségügyi körülmények, sok helyen az ivóvíz hiánya.

•         A megfelelő infrastruktúra hiánya.

 

•         A fejlődő országok a világpiacon mint nyersanyag és élelmiszer exportőrök vannak jelen.

–        Ezen áruk világpiaci ára tendenciaszerűen csökkent az utóbbi évtizedekben, illetve szélsőségesen ingadozhat (jó termésű – rossz termésű év).

•         A fejlődő országok kénytelenek kölcsönöket felvenni, így lassan menthetetlenül eladósodnak.

 

•         A „harmadik világ” országai között vannak

–        látványosan fejlődők:

•         Közel-Kelet kőolajtermelő országai (Szaúd-Arábia, Kuvait stb.),

•         Ázsia „kistigris” (vagy újonnan iparosodottnak nevezett) országai: pl. Dél-Korea, Tajvan;

–        nagy emberi és gazdasági potenciállal rendelkező országok:

•         India, Kína;

–        felzárkózásra nem képes, tartósan stagnáló országok:

•         Afrikában: Malawi, Etiópia stb.

 

•         A terrorizmus az erőszak alkalmazásának, vagy az azzal való fenyegetésnek olyan stratégiája, melynek elsődleges célja félelem, zavar keltése és ennek révén meghatározott politikai eredmények elérése, vagy a hatalom megtartása.

•         A terrorizmus a terror rendszeres alkalmazása, a félelem terjesztése erőszakos akciók által, különösen politikai célok elérése érdekében.

•         A terrorista erőszakos cselekedetei révén félelmet keltő személy.

•         A mai terrorizmus alapvetően etnikai-vallási és szeparatista indíttatású. Legjelentősebb, legveszélyesebb megjelenési formája a globalizálódó „iszlámista”, „dzsihádista” terrorizmus, amely egyfajta muszlim vallási fundamentalizmushoz kapcsolódik. (palesztin –zsidó háborúskodás). Legismertebb példa erre az Al-Kaida terrorszervezet által 2001. szeptember 11-én az Amerikai Egyesült Államok területén eltérített utasszállító repülőgépekkel végrehajtott támadássorozat. (Pentagon , World Trade Center –világkereskedelmi kp.)

•         Híres terrorista szervezetek: IRA, az ETA, az al-Kaida