Tartalom

Az orosz társadalom jellemzőinek és a politikai viszonyok sajátosságainak feldolgozása.

A bolsevik hatalomátvétel politikai, társadalmi, gazdasági körülményeinek és következményei.

A világforradalmi illúziók háttere, a demokrácia megvédésének körülményei Németországban.

F: eszerek, mensevikek, bolsevikok, szovjetek, kettős hatalom, proletárdiktatúra, világforradalom

É: 1917. február, 1917. október 25.

Oroszország a századelőn:

Terület: 22,5 millió km², lakosság: 130 mill.

(ebből orosz: 45%),

írástudatlanok aránya: 70%

Városi lakosság: 15%,ebből 2% munkásság

Falusi lakosság: 85%

Elmaradott agrártársadalom

Felgyorsult ipari fejlődés (főleg külföldi tőke)

Politikai rendszer: nem működött parlament,

Cári önkényuralom ( a cár a pravoszláv egyház feje is)

A cárizmus válsága, 1905-ös forradalom:

1898 Oroszországi Szociáldemokrata Párt

1903 Londonban kongresszus

Minimális program: polg. demokratikus átalakulás

Maximális program: szocialista forradalom

(permanens forradalom elmélete)

A Szocdem Párt 2 irányzata:

Mensevik (kisebbség): Martov

Bolsevik (többség): Lenin

1905. január, Téli Palota előtt a kérvényt átadókba belelőnek

A cár látszólagos reformokat vezet be, de csak rövid időre

Az I. világháborúban:

Az ipari fejlődés a külföldi érdekeltségek miatt nem hoz létre életképes társadalmi bázist egy polgári demokráciához

A háború terheit főleg a parasztság viseli:

katonáskodás, hads. ellátása, igaerő biztosítása

Éhínség, nélkülözés,

németek elfoglalják a fejlettebb Ny-i területeket

Oroszországi pártviszonyok 1917-ben

1917 február: tömeges elégedetlenség

1917. febr. 23. tüntetések Péterváron

1917. márc. 2. lemond II. Miklós cár

Politikai szervezkedés:

- szovjetek (tanácsok) alakulnak

- Ideiglenes Kormány: Lvov elnök (alkotmányos)

Emigrációból hazatérő bolsevik (forradalmi szociáldemokraták) vezetők:

Lenin, Trockij, Zinovjev, Buharin

céljuk: marxista-kommunista alapon a hatalom megszerzése

Ideigl. Kormány I. vh. folytatása: Kerenszkij-offenziva, a támadás sikertelen

Nem adták meg a 2 követelést, békét és földet.

Béketüntetések

Bolsevik vezetők letartóztatása, Lenin illegalitásban

1917. okt.25. II. Összoroszországi Szovjetkongresszus:

Államcsíny, a bolsevikok átveszik a hatalmat.

Dekrétumok: 1. békéről (igazságos), 

2. földről (megszűnt a föld magántul.-a,), használatra átadták a parasztságnak 

Kilépnek a háborúból

A szovjethatalom kiépítése:

Új hatalmi szerv: Népbiztosok Tanácsa, mely proletárdiktatúrát vezetett be.

VCSK (Oroszországi Rendkívüli Bizottság) a diktatúra terrorszervezete 1922-ig

Középkori rangok eltörlése

Nők egyenjogúsága

„Vallásszabadság”

8 órás munkaidő

Népbíróságok

Államigazgatás újjászervezése

Népgazdasági Tanács (államosítások)

Háború befejezése?

1. Buharin: folytatni

2. Lenin, Kamenyev, Sztálin: béke

3. Trockij: se béke, se háború, világforradalom

1918. márc. 2. Breszt-Litovszkban béke

Oroszo. 780 ezer km² területet vesztett

Német forradalom

Miután az antant áttörte a ny-i frontot országszerte háború- és hatalomellenes tüntetésekre került sor.

A berlini forradalom hatására a császár lemondott, kikiáltották a köztársaságot, és 1918. november 11-én a compiegne-i (kompjenyi) erdőben fegyverszünetet kötöttek az antanttal.

Leverték a berlini kommunista felkelést, majd a bajor tanácsköztársaságot.