•Az 1843–1844-es országgyűlés eredményeinek értékelése.

•A reformkori magyar gazdasági élet és a politikai törekvések közötti kapcsolat feltárása.

•A változások felismerése az udvar reformokkal szembeni taktikájában.

•A pártprogramok értelmezése – azonosságok és különbségek megkeresése.

•A fiatal Magyarország jellemzése.

 

•F: államnyelv, védővám, adminisztrátor, újkonzervatívok

•N: Petőfi Sándor, Táncsics Mihály, Metternich

•T: Bihar és Fejér megye

• 

 

» Magyarországon a magyar lett az államnyelv (1844. évi II.tc.) oka: mindenki közös érdeke volt

» a védvámok bevezetése nem sikerült ↔ udvar

» Védegylet létrehozása (Kossuth)

•célja: a magyar áruk védelme (6 évig csak magyar árut vásárolnak)

•elnöke: Kossuth (eltávolították a Pesti Hírlaptól)

» népesség növekedése » városi lakosság nő » termelés nő » felvevő piac nő         kp. Pest-Buda

→ kp. mezőgazdaság » újítások térhódítása

•kapásnövények, istállózás, új állatfajták, vetésforg.

•modernizáció: a kereskedelmi kivitel nagy része ez

→ ipari fellendülése oka: mgazd. szükségletei

•magyar gyáripar fellendülése /élelmiszer-, vas-, és gépipar + építőipar/ pl. cukor és gépgyárak

→ banki és hitelélet fellendülése (tőke kölcsönzése)

(1840-Pesti Takarékpénztár, 1842-Pesti Magyar Keresk.-i Bank)

→ közlekedés fejlődése (gőzhajózás, vasútépítés)

 

 

Magyarország gazdasága a reformkorban- ábra

 

 

» reformerek térnyerése ↔ udvar keménykéz politikája

•újkonzervatívok támogatása

            (pl. Apponyi György, Jósika Samu kancellárok)

•vármegyei ellenzék elleni fellépés: új adminisztrátorok kinevezése*→ udvari jelölteket küldtek az ogy.-be

→ erőszakos politizálás, kemény fellépés a reformerek ellen

•belső ellentétek a reformer táboron belül

            (Deák, Kossuth, Batthyány → kölcsönös megegyezés)

 

 

Pártok és pártprogramok a reformkorban- ábra

 

 

1846 Konzervatív Párt

- Újkonzervatívok hozták létre

-          Óvatos reformok

1847 Ellenzéki Kör

-          Liberálisok (Kossuth)

-          Jelentős reformok

» polgári szabadságjogok

•         Kötelező örökváltság

•         Közteherviselés

•         Törvény előtti egyenlőség

•         Alkotmány

- Felelős magyar kormány

- Népképviseleti országgyűlés

 

 

 

            A polgári átalakulás jellemző követelése, amely a feudális nemesség államhatalmi hegemóniájának megtörésére irányul. Lényege a széles körű választójog bevezetésének követelése. Ezen a módon a parlament (országgyűlés), ill. a helyi önkormányzati testületek összetételét a tőkés állam erőviszonyainak megfelelően kívánja átalakítani. A népképviselet ügye a magyar reformkorban is napirenden volt, s a megvalósítás az áprilisi törvényekkel kezdődött el.

 

 

Új nemzedék birtoktalan nemesekből és értelmiségiekből: Petőfi S., Jókai Mór, Vasvári Pál, Irinyi József stb.

Radikális változást követeltek.

Táncsics Mihály a jobbágyság érdekeit képviselte.