6. Napóleon uralma és bukása:
Tartalom:
Annak feltárása, hogy Napóleon miért ragadhatta meg és miért tarthatta meg hosszú ideig a hatalmat.
A napóleoni állam felépítésének megértése.
A napóleoni hadviselés jellemzőinek feltárása.
A hódítások hatásainak és a bukás okainak megértése.
Napóleon személyének értékelése, vita.
A szent szövetségi rendszer lényegi vonásainak megértése.
F: szárazföldi zárlat, államcsíny, intervenció
N: Napóleon, Metternich, Nelson, Kutuzov, Talleyrand, Mária Lujza
É: 1799, 1804–1815, 1805, 1809, 1812, 1813, 1815
T: Austerlitz, Trafalgar, Borogyino, Waterloo, Lipcse, Bécs, Szent Ilona, Besszarábia
a. A hatalom megragadása
Direktórium konszolidációra törekedett. Az ország helyzete stabilizálódott, de a viszályok nem múltak el. Nem tudták fenntartani az alkotmányos kereteket.
A Direktórium csak fegyveres erővel tudta biztosítani a hatalmat.
Megnőtt a hadsereg és katonai vezetők jelentősége. Direktórium erős végrehajtó hatalomban látta a kiutat és ezért támogatták a főtisztek közül a legnagyobb katonai sikereket elért Bonaparte (Napóleon) katonai erővel történő hatalomátvételét.
b. A konzulátus rendszer
Napóleon a törvényhozással új alkotmányt dolgoztatott ki. (konzuli rendszer)
A lakosság békét, nyugalmat és politikai stabilitást várt.
Törvényesítette a tulajdonváltást. Polgári Törvénykönyv megalkotása. Francia Nemzeti Bank megalapítása és a Direktórium által létrehozott frank megszilárdítása. Egyetemek és középiskolák rendszerének kialakítása, egyház helyzetének rendezése.
c. Sikeres hadvezér
Napóleon katonai eredményei zseniális hadvezéri képességein és a forradalomtól örökölt hadseregen alapultak.
Napóleon Angliát tekintette fő ellenségének. Egyiptomi vállalkozás révén Angliát akarta támadni. A szigetország újabb koalíciót hozott létre, de Napóleon legyőzte az osztrákokat így Anglia is átmenetileg békére kényszerült.
d. A császárság
1804-ben Napóleon császárrá koronáztatta magát. Európai hegemóniára tört. Folytatódott a párviadal Nagy-Britanniával, de a koalíció által szervezett csapatokat rendre legyőzte a szárazföldi csatákban. A szigetország erejét Napóleon nem tudta megtörni. (Kontinentális zárlat)
e. Napóleon bukása
Európa népei számára egyre nagyobb teher a hadsereg ellátása. Egyre nagyobb erőket kötött le az ellenállás (Spanyolok).
A történelmi dinasztiák sem fogadták el Napóleont.
A kontinentális zárlat megtörése miatt háború Oroszország ellen (1812).
A császár Borogyinónál győzni tudott és elfoglalta Moszkvát. Az orosz cár nem kért békét és felgyújtották Moszkvát is.
A hideg tél és az ellátási nehézségek miatt megkezdték a visszavonulást. Az oroszok döntő vereséget mértek a visszavonuló csapatokra.
A kudarc újra csatasorba állította ellene a koalíciót. A császár Lipcsénél vereséget szenvedett (1813). A császár feltétel nélküli megadásra kényszerült. Száműzték Elba szigetére, ám innét még visszatért.
1815-ben Waterloonál végső vereséget szenvedett.
Napóleon Szent Ilona szigetén száműzetésben halt meg.
f. Bécsi kongresszus
A Napóleoni háborúkat követően a nagyhatalmak Bécsben konferenciát tartottak a rendezésről. Három alapvető cél: hagyományos dinasztiák hatalmának visszaállítása, hatalmi viszonyok tartós rendezése, forradalmi folyamatok leállítása.
A kongresszuson megkötötték a Szent Szövetséget, amelyhez Európa államainak többsége csatlakozott. Kölcsönös segítség és együttműködés a forradalmi én nemzeti mozgalmak elfojtása érdekében. | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
