Az életmódváltás jellemzői.

Az életszínvonal növekedése.

Az oktatás és a kultúra átalakítása.

A magyar külpolitika irányai, jellemzői.

F: „gulyáskommunizmus”, eladósodás

 

Kádár János be akarta bizonyítani, hogy a szocializmus életképes,működő rendszer.

1956 – 1988 között Kádár János volt a pártfőtitkár és gyakorlatilag az ország első embere.

-          Szovjetunió továbbra is a legfontosabb kapcsolata Magyarországnak.

A hatalom rendezte viszonyát az egyházzal, az írókkal.

Az életszínvonal emelése helyettesítette a politikai szabadságot. „Élni és élni hagyni” politikája megteremtette a hatalom és a társadalom együttműködését.

 

–        Az élelmezési helyzet akkorát javult, hogy külföldi megfigyelők „gulyás kommunizmusról” beszéltek.

–        Terjedt a kis magánvállalkozások (maszekok) rendszere.

–        A teljes foglalkoztatottság biztosítása mellett emelkedtek a jövedelmek és ezzel együtt a fogyasztás is.

•         Sok új lakás épült.

•         Elterjedt a televízió és a háztartási gépek használata.

•         Sokan vásároltak gépkocsit (és még többen akartak, de éveket kellett rá várni).

–        A személyautó használata átformálta a szokásokat, a tájat és a városokat:

•         az emberek hétvégi telket vásároltak;

•         új utakat, felüljárókat építettek.

–        Az ország „nyugatiasodott”:

•         a nők fodrászhoz és divatbemutatókra jártak;

•         megjelent az önkiszolgáló bolt, a Coca-Cola;

•         a televízióban nyugati filmeket is bemutattak.

–        „Fellebbent” a vasfüggöny: lehetővé vált három évente egyszer Nyugatra utazni.

 

- Engedte a kisebb vállalkozások működését

-          Reális béreket állapítottak meg ehhez valós árakat határoztak meg

A mezőgazdaság is látványosan fejlődik:

- megindult a gépesítés

-          műtrágya felhasználás

- új növényfajták iparszerű termelése: kukorica, burgonya, cukorrépa

 

•         Nőtt a szellemi dolgozók aránya

•         Már a mg-ból is meg tudtak élni, nem vándoroltak az iparba

•         Megindult az urbanizáció, városiasodás

•         Nő a vidéki városok és a városi lakosság száma

irányítója: Aczél György:

•         Támogatás ( akik a rendszert szolgálták)

•         Tiltás (akik bármilyen módon a rendszer ellen tettek: festés, írás…)

•         Tűrés ( akik egyikhez sem tartoztak)

Működött a cenzúra: - Volt amit el lehetett mondani főműsorban, volt amit csak hajnal 2kor.

•         1957-ben kiterjesztették a nyugdíjbiztosítást a mezőgazdasági tsz-ek tagságára, 1962-ben a magánkisiparra, 1970-ben a kiskereskedőkre.

•         A női munkaerő biztosítása érdekében kiépítették a bölcsődei és óvodai hálózatot.

 

•         A társadalmi szolgáltatásokhoz a gyakorlatban nem mindenki juthatott hozzá egyenlő mértékben:

–        a vezető elit (nómenklatúra) sokféle előnyt élvezett (luxuslakás, üdülés, külföldi utazások, soron kívüli gépkocsi stb.);

–        a hiánygazdaság miatt hosszú várakozás után, vagy protekcióval („pult alól”) lehetett sokféle áruhoz hozzájutni;

–        az egészségügy nem tudta mindenki számára biztosítani a színvonalas ellátást (hálapénz rendszere);

–        az iskolák nem tudták csökkenteni, sőt fokozták a társadalmi különbségeket.

•         „Előbb a kocsi, aztán a kicsi” – a fiatalok számára az anyagi biztonság, a jólét megteremtése továbbra is fontos maradt, és ez oda vezetett, hogy az 1960-as években az abortuszok száma meghaladta a születések számát.

•         Az életszínvonal-politika sokba került, a gazdaság veszteséges ágazatait is finanszírozni kellett: felgyorsult az eladósodás.