•A hatalmi politikában bekövetkező változások politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális okainak feltárása.

•III. Napóleon rendszerének elemzése.

•Oroszország hatalmi helyzetének elemzése.

•Az olasz egység létrejöttének nyomon követése.

•Olaszország külpolitikai szerepének értékelése.

 

•F: keleti kérdés, irredenta mozgalom

•É: 1853–1856, 1859, 1861, 1863

•T: Krím-félsziget, Szevasztopol, Piemont, Románia, Savoya, Nizza

 

 

•Az 1848-as forradalmak nagy részét leverték

•A feudális kötöttségeket jórészt felszámolták

            (jobbágyfelszabadítások Eu-ban*)

•Ipari forr.→ gazdasági fejlődés Európa szerte

•A lakosság életkörülményei javultak

•Belső reformok jellemzik az országokat

•Az abszolutisztikus hatalmak még léteztek

            (orosz, Habsburg, porosz, francia stb.)

 

 

1851 Louis Bonaparte államcsínyt hajt végre

1852 császárrá kiáltja ki magát » III. Napóleon

→ III. Napóleon diktatórikus rendszere (1852-70)

bonapartizmus: a „nagy” Napoleon hagyományainak ápolása

•Minden társ-i réteg érdekeit kívánta képviselni

•Gyakran népszavazással erősítette meg döntéseit

•Munkásoknak megengedte a sztrájkot

•Támogatta a nyugdíj pénztárat, védte a vagyont

•Biztosította a szabad kereskedelmet

•Kiépítette a vasúthálózatot, városfejlesztés (Párizs)

 

 

Franciaország népesedési helyzete a XVIII–XIX. Században- ábra

A francia és a német nehézipar- ábra

 

 

» a napóleoni hagyományokat ápolva, élénk

külpolitika: sikerek a gyarmatosításban

•Indokína (Vietnám)

•Algéria, Szenegál (Afrika)

•Mexikó (1861-67), Németország (1870) » kudarc

 

 

 

I.Miklós cár „Európa csendőre”

1849 nyár – segítenek a Habsburgoknak Mo. ellen

» külpolitikai célja: „keleti kérdés” ↔*

(a Balkán és a Fekete-tenger kikötőinek megszerzése)

1853-56 krími háború (orosz↔török, angol, fr.,olasz)

követelés: ortodox keresztények védnöki szerepe

cél: a meleg tengeri kikötők feletti uralom

•az angol-francia haderő játsza a főszerepet

•A Habsburgok megszállják Moldvát-Havasalf.-et

•A Szárd Királyság is csatlakozik a nyugatiakhoz

1856 párizsi béke » orosz vereség (II. Sándor cár*)

 

Szevasztopol eleste- ábra

 

 

1856 párizsi béke (a krími háború vége)

•Elavult közlekedés→ rossz utánpótlás miatt

•Az oroszok visszaszorultak a térségben

•Nem lehetett flottájuk a Fekete-tengeren

•A cárt belső reformokra késztette a vereség

1861 az orosz jobbágyfelszabadítás (önmegváltás)

» teret enged a tőkés gazdaság fejlődésének

» megindulhat a gazdasági fejlődés→ társ-i robbanás

1863 lengyel felkelés Varsóban → a cár leveri

megtorlás: a katolikus egyház visszaszorítása, nyelv¥

 

A krími háború- ábra