7. Mozgalmak és eszmék a XIX. Század első felében
Tartalom:
A forradalmi mozgalmakat kiváltó gazdasági, társadalmi és kulturális folyamatok feltárása.
A lengyel fejlődés áttekintése, a közép-európai általános és a speciális vonások feltárása.
A korszak uralkodó eszméinek felismerése.
F: liberalizmus, konzervativizmus, nacionalizmus, nemzetállam, szabad verseny
N: Mazzini, Lajos Fülöp, I. Miklós
É: 1820, 1830
a. A húszas évek mozgalmai:
Európa déli felén alakultak ki az első forradalmi mozgalmak. Spanyolországban majd a Nápolyi Királyságban. Francia és osztrák beavatkozással gyorsan leverték ezeket a megmozdulásokat.
Görög szabadságharc során a Szent Szövetség már akadozott.
A gyengülő Oszmán Birodalom helyén keletkező hatalmi űrt Oroszország kívánta betölteni. Az oroszok segítették a görögök lázadását ezzel is gyengítve a törököket. Oroszországnak lehetősége nyílt meleg tengeri szorosok megszerzésére.
Az angolok és franciák meg akarták akadályozni az oroszok megerősödését, de ezt nyíltan nem tehették meg, így ők is a görög mellett avatkoztak be.
Békekötéskor megakadályozták Oroszországot a túlzott megerősödésben, de az ún. keleti kérdés nem oldódott meg.
b. 1830-as párizsi forradalom
Ismét a Bourbon –dinasztia került hatalomra. Nem változtattak a Napóleon alatt kialakult rendszeren. Kísérlet a nemesség kárpótlására és az egyház szerepének visszaállítására.
A törvényhozás elutasította ezt. A forradalomtól tartó uralkodó feloszlatta a törvényhozást. A felháborodott párizsi tömeg fellázadt. Nagypolgárság képviselői Lajos Fülöpöt választották meg, aki megszilárdította az alkotmányos monarchiát. Kiterjesztette a választójogot. Rendszere azonban a pénzarisztokráciának ezért alacsony volt a támogatottsága.
c. 1830-as forradalmi hullám
Belgák elszakadtak Hollandiától. Franciaország nem kívánt beavatkozni így Belgium önálló alkotmányos királyság lett. Függetlenségét a nagyhatalmak garantálták.
Német államban is forradalom a német egység és alkotmány megteremésére de elfojtották.
A bécsi kongresszus az orosz fennhatóságú lengyel területeknek jelentős autonómiát biztosított, ezt azonban az oroszok korlátozták. Lengyelek is megpróbálták kivívni függetlenségüket, amit I. Miklós cár levert. A vereség másik oka, hogy a franciák nem kívántak beavatkozni és a jobbágyság felszabadítását sem mondták ki.
d. Korszak uralkodó eszméi
A korszak két nagy eszméje a liberalizmus és a nacionalizmus,
Liberalizmus: szabadelvűség kifejezése. Az egyéni és polgári szabadságjogok érvényesülését, a népképviselet alapján működő alkotmányos államot szerettek volna. Gazdaságban a korlátozás nélküli szabad verseny.
Nacionalizmus: társadalmi és vallási különbségen átívelő nemzeti azonosságtudat. Felértékelődtek a nemzeti közösséget erősítő tényezők: anyanyelv, nemzeti hagyományok, közös történelmi múlt.
A francia forradalom ellenhatásaként fogalmazódott meg a konzervativizmus.
Konzervativizmus: elutasította a forradalmi átalakulás szükségességét. A hagyományokhoz jobban kötődő, óvatosabb fejlődést támogatta. | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
