22. A hódító Róma
Tartalom
A hódítások társadalmi és politikai következményeinek megértése.
A személyiségek szerepének feltárása.
A polgárháború sajátosságainak megállapítása.
F: provincia, szenátori rend, lovagrend, néppárt, légió,szövetségesek
N: Gracchus testvérek,
É: Kr. e. 264-241, Kr. e. 218-201, Kr. e. 168, Kr. e. 133
T: Karthágó, Cannae, Záma, Püdna
Róma nagyságának alapja– a terjeszkedési kényszer
•A patríciusok polgárjoga a földbirtokon alapult, s katonai kötelezettséggel járt, ahhoz, hogy gyerekei is rendelkezzenek e joggal, új földeket kellett megszerezni
•A plebejusok segédcsapatként vettek részt a harcokban, de fokozatosan ők lettek a legfontosabb katonai réteg, ezért követelésekkel léphettek fel: polgárjog a legfontosabb
A hódítások kezdete
•A földéhség és a terjeszkedési kényszer összekapcsolódik, eleinte önmagukat védték a külső támadásoktól, de később már ők támadnak a szomszédaikra
•Az elfoglalt földek 1/3-át kisajátították, s felosztották, a plebejusok coloniákat hoztak létre
•A hódítások alkalmazása a „divide et impera”, az oszd meg és uralkodj elve alapján
A hódítások és a római társadalom- ábra
A hódítás szakaszai
•Róma és a környező települések-népek
•Etruszkok – Közép-Itália /szamniszi-háború/
•Gallok – Észak-Itália
•Görögök – Dél-Itália /tarrentumi-háború/
•Punok – Földközi-tenger
•a, Kelet felé való terjeszkedés (Ázsia)
b, Dél felé való terjeszkedés (Afrika)
c, Észak felé való terjeszkedés (germánok és a britek)
A, Közép-Itália meghódítása
• Földszerző háborúk: i.e. 5-4. század Þ Róma kiterjeszti hatalmát Latiumra és az etruszk területekre. (Kr.e.396 Þ Veii elfoglalása).
• Szamnisz háborúk: Kr.e. 343 – 290 Þ Capua városának és a közép-itáliai szamnisz településeknek az elfoglalása
Ide vezetett az első kövezett országút = VIA APPIA
• Milyen szerepe lehetett az utaknak a birodalom életében?
B, Dél-Itália meghódítása
• A tarentumi háború (Kr.e. 280 – 272): Pürrosz segítsége Tarentumnak (Heracleia, Ausculum Þ Pürroszi győzelmek); Beneventum (Kr.e. 275) Þ Róma legyőzi Pürroszt!
• A dél-itáliai görög városállamok Róma szövetségesei lesznek a legyőzés után!
1. Közép-Itália meghódítása
-Földszerző háborúk: 5-4. század Þ Róma kiterjeszti hatalmát Latiumra és az etruszk területekre. (Kr.e.396 Þ Veii elfoglalása).
-Szamnisz háborúk: Kr.e. 343 – 290 Þ Capua városának és a közép-itáliai szamnisz településeknek az elfoglalása (kiépül a Via Appia).
2. Dél-Itália meghódítása
-A tarentumi háború (Kr.e. 280 – 272): Pürrosz segítsége Tarentumnak (Heracleia, Ausculum Þ Pürroszi győzelmek); Beneventum (Kr.e. 275) Þ Róma legyőzi Pürroszt!
-A dél-itáliai görög városállamok Róma szövetségesei lesznek a legyőzés után!
3. A római uralom kiépítése Itáliában
-Róma az elfoglalt itáliai területeket nem kebelezte be, hanem egy szövetségi rendszerrel stabilizálta uralmát.
-Colóniák alapítása
-A meghódított települések lakosainak jogait szabályozta
Kialakult a hármas római polgárjog-rendszer:
•Római polgárjog
•Latin jog
•Szövetséges jog
C, A római uralom kiépítése Itáliában
• Róma az elfoglalt itáliai területeket nem kebelezte be, hanem egy szövetségi rendszerrel stabilizálta uralmát.
=Oszd meg és uralkodj!
• Colóniák alapítása
• A meghódított települések lakosainak jogait szabályozta
Kialakult a hármas római polgárjog-rendszer:
• Római polgárjog
• Latin jog
• Szövetséges jog
Itália meghódítása
A római hadsereg
•Szakítanak a falanx harcmodorral
•Sakktáblaszerű alakzatot vesznek fel, három sorban: gyorsabban reagálhatnak az ellenség mozdulataira
•A leghátsó sorban állnak a legtapasztal-tabb katonák, ők a harc végén kerülnek bevetésre
Pun háborúk
•Itália meghódítása után a Földközi-tenger nyugati térségének urai a punok (=föníciaiak Karthagó kzp.) érzik fenyegetve magukat
•A pun sereg zsoldossereg, a római viszont parasztokból áll, akik elhivatottak, ha védeni kell a hazát
•Az érdekszférák ütközési pontja Szicília, amelynek egyik fele görög, másik pun terület volt
i.e. 264-241- Az első pun háború
•Tengeren a punok, szárazföldön a rómaiak voltak az erősebbek
•A csapóhíd segítségével a rómaiak tengeren is győznek
•A béke pontjai: Szicília római I. provinciája = tartomány lett: évi adót fizet Rómának, Róma nevezi ki vezetőit
•Hatalmas sarcot vetett ki Karthagóra
•Karthagó meggyengült, a zsoldosok elmenekülnek, s a rómaiak elfoglalják Korzikát és Szardíniát
A győzelem kulcsa: a csapóhíd- ábra
i.e. 218-201 A második pun háború
•Hannibal, a fiatal pun hadvezér Hispaniát megszállta
•Új stratégiája: Rómát Itáliában kell legyőzni, úgy, hogy az Alpokon átkelve fel kell lázítani a Rómaiak által legyőzött népeket, gallokat.
•i.e. 216: Cannae: elsöprő győzelmet arat Hannibal
•Hannibal ante portas! Hannibal a kapunk előtt!
•Új római vezér: Cornelius Scipio Karthagót támadja meg közvetlenül
•i.e. 202: Zamai csatában legyőzi Hannibal visszatérő seregeit
•A punok elvesztik a városon kívül minden földjüket
•Róma a Földközi-tenger nyugati medencéjének korlátlan urává vált.
i.e. 149-146 A harmadik pun háború és következményei
•Róma demonstratív céllal lerombolja a Karthagót – egy engedély nélkül folytatott háború miatt
•Ezután elindultak keletre, fokozatosan legyőzve az ottani országokat
•i.e. 168: püdnai csata: Makedóniát győzik le
•i.e 146: görögséget Hellászt provinciává teszik (Achaia)
Pun háborúk
A birodalom terjeszkedése- ábra
Legfontosabb provinciák – gyarmatok
•Szicília (i.e. 241)
•Korzika, Szardínia (i.e. 231)
•Hispánia (i.e. 197)
•Karthagó lerombolása – Africa (i.e. 146)
•Makedónia (i.e. 146) - makedónok
•Achaia (i.e. 146) – görögség (kiv.Athén-Spárta)
•Asia (i.e. 129)
•Gallia (i.e. 120 , i.e. 81)
•Kréta, Ciprus, Syria (i.e.74 – 64)
•Illyricum és Egyiptom (i.e. 33, i.e. 30)
A Római Birodalom tartományai- ábra
Provinciák a köztársaság korában (i.e. 30-ig)
Győzelmek – csaták
•i.e. 396 Veii etruszk háborúk– Latiumért
•A kelta gall törzsek elleni háborúk É-Italiában
•i.e. 343-290 szamniszi háborúk - Campaniáért
•i.e. 282-272 tarrentumi háború – Dél-Itáliáért
(Pürrhosz– epeiroszi király)→Itália egységesítése
•i.e. 264 – 146 pun háborúk: Földközi-tenger-ért
•i.e. 216 Cannae
•i.e. 202 Zama
•i.e. 168 Püdna
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
