20. Róma történelme, a kezdetek
Tartalom
A természeti környezet történelemformáló hatásainak megértése.
A kultúrák egymásra hatásának sokrétű megközelítése.
A királyság kori társadalom és állam felépítésének feltárása.
F: patrícius, plebejus, cliens, etruszkok, senatus, latin ábécé, consul, diktátor
É: Kr. e. 753, Kr. e. 510
T: Róma, Etrúria, Veii
A földrajzi jellemzők
•tenger határolja, de partvidéke kevésbé tagolt
kedvező fekvés à fő kereskedelmi és
közlekedési utak metszéspontjában
•mediterrán a klíma (~ Hellasz)
•Appeninek hegyvonulata szeli ketté - átjárható
•Észak: Alpok lezárja a félszigetet
•északról nyitott a tömeges bevándorlásra
(a lakosok többsége így érkezik meg)
Gazdasági tényezők
•ásványkincsek: fa, építőkő, vas, réz
•jobb feltételek a mgazd-ra, mint Hellászban
àezért a mezőgazd. a fő római tevékenység
àa medencék alkalmasak a földművelésre, a hegyvidékek a legeltető állattartásra.
növények: gabona, szőlő, olajbogyó,gyümölcsök
állatok: szarvasmarha, sertés, juh, ló, méh
Benépesülés
•I.e. 2 évezred vége: indoeurópai népek bevándorlása (lásd Tengeri népek)
•Legfontosabb népek:
–Északon etruszkok
–Középen: latinok, szabinok, szamniszok Latiumba
–Délen: görögök
•Rómát a latinok alapították, a hagyomány szerint ie. 753-ban, Romulus és Remus
Tk.106.o.
Az etruszkok
•eredetük kérdéses
•területük Etruria
•12 város szövetsége
•fejlett civilizáció
•írásuk van
•egyedi nyelv és kult.
•királyságuk i.e.510-ig
Az etruszk hatás
•az ie. VIII-VI. század között a térség legfejlettebb civilizációja az etruszk volt
•városokban laktak, volt írásuk, megszervezett államuk, használták a boltozatot
(a rómaiak tőlük veszik át az ABC-t, az építészetet, az állam-szervezetet, városi kultúra)
•i.e. 510: az etruszk uralom vége Rómában: elűzik az utolsó etruszk királyt, Tarquinius Superbust
Az etruszk és a latin ABC- ábra
Etruszk sírkamra belseje- ábra
A királyság korának társadalma
•vezető réteg: patríciusok = jó apától származó: ők rendelkeznek földekkel, teljes jogú polgárok, katonáskodtak.
Közülük kerül ki a szenátus: a király tanácsadó testülete (300 fő)
2. Cliensek = pártfogoltak: elszegényedett patríciusok: polgárjoguk van, de nincs elég földjük, ezért a gazdag patríciust támogatták, tőlük függtek
3. plebejusok, vagy plebs: tömeg (~démosz - Hellasz)
nincs polgárjoguk, parasztok, kereskedők, kézművesek, Nem a Populus Romanus = római nép (1.- 2.)tagjai.
A római társadalom és állam a királyok korában- ábra
A köztársasági államszervezet - általános jellemzők
» A királyság után i.e. 510 arisztokratikus köztársaság lett az államforma
•a patríciusok (vagyonosak) irányítottak Rómában
•a polgárok /római nép/ választották a tisztviselőket (magistratusok)
•kettőzött tisztségek voltak - ellenőrzés miatt
•a legtöbb tisztséget egy évig lehet betölteni
•Fizetést nem kaptak
Legfontosabb tisztségek
•az állam élén a consulok álltak (ketten voltak, egy évig): belső vezetők / hadvezérek
•szenátus: törvényhozás, consulok segítői
(kezdetben 100, majd 300 fő)
•praetorok: bíráskodtak, consulok helyettesei
•dictator: rendkívüli esetben 6 hónapra telj-hatalommal ruházták fel - nem vonhatóak felelőségre, - nagyon ritkán választották meg
(hatalmuk jelképe a fasces =vesszőnyalábbal körbevett bárd)
Fasces – vesszőnyaláb- ábra
A római állam és társadalom a korai köztársaság korában- ábra
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
