Mérlegkészítés a török kor veszteségiről.

Összegzés a népességveszteség pótlásának módjairól.

Az etnikai változások jellemzőinek és hatásainak a feltárása.

A magyarországi nemzetiségek jellemzőinek összegyűjtése.

 

F: betelepítés, belső vándorlás, csonka társadalom, svábok, ruszinok, etnikai szigetek

T: Bánát, Tolna, Baranya, Galícia

 

 

•A háborús időszak megviselte az országot

•A hódoltsági terület romokban hevert

•Az ország nagy területe elnéptelenedett

•A lakosság számaránya visszaesett (XV.sz)

            - háborús áldozatok

            - éhínség („kis jégkorszak”)

            - járványok, fertőzések (XVIII.sz pestis, kolera..)

XVIII.sz. vége a lakosság szám már elérte a 10 milliót

(vesztegzár,oltások, fertőtlenítés, termelés, nincs éhség)

 

Magyarország népessége 1500-1800 között* - ábra

Magyarország népei a XVIII. század végén- ábra

 

 

A Habsburg Birodalom szervezett betelepítési politikába kezdett, melyet a nagybirtokosok is segítettek

            (kedvezményeket,kiváltságokat helyeztek kilátásba)

céljuk: az adózó réteg növelése, katolikus hit terjesztése

formái:

            - szervezett betelepítés (svábok=katolikus németek)

            - szervezés nélküli öntevékeny bevándorlás (románok)

            - belső vándorlása (migráció) (magyarok)

hatása:

» A Magyar Királyság etnikai összetétele teljesen átalakult → soknemzetiségű állam lettünk

( XV. sz. 80%körül, XVIII. sz. 42% körül a magyarság)

 

 

 

 

Erdély népei a XVIII. század végén- ábra

Népességvándorlás a XVIII. sz-i Magyarországon- ábra

 

 

•magyarok (főleg az ország középső területein)

•szlovákok (tótok) (Felvidék, É-i részek, Alföld déli r.)

•románok (oláhok) (Erdély, Part., Szászföld, DK Mo.)

•svábok (Bánát, Békés, Bakony, Baranya, Tolna, Bácska)

•szerbek (rácok) (határőrterületek, Duna mentén)

•horvátok (délvidék, horvát-dalmát területek)

•vendek (szlovének) (délvidék)

•ruszinok (kárpátukránok) (Kárpátalja)

•németek (katolikus sváb parasztok, városi német polgárok, evangélikus szászok » Szepesség, Erdély)

 

A magyarországi etnikumok társadalmi tagolódása-ábra

 

kevert nemzetiségű területek, etnikai szigetek

» a magyar területeken élő nemzetiségek ún. „csonka társadalmak”→ nincs nemességük

» a vezető szerepet a papság és a polgárság képviseli

» a nemzetiségek életében az egyházé a fontos szerep

szlovákok: főleg jobbágyok és kispolgárság (mesterek)

ruszinok: görög keleti papság, jobbágyság

románok: görög katolikus papság, állattartók

szerbek: Haditanács vezetése alatt álltak, jobbágyok és kereskedők, szerb ortodox egyház (kiváltságok)

cigányság és a zsidóság → kisebb etnikumok (vándorló élet, módos kereskedők)

 

 

Magyarország etnikai viszonyai- ábra

Magyarország népsűrűsége a XVIII. sz-ban- ábra